Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Pálffy Géza: Egy meghatározó kapcsolat Európa és Magyarország között a 16. század második felében: Lazarus Freiherr von Schwendi (1522-1583)

főnemesi udvarokban, valamint különféle bécsi, boroszlói, bázeli stb. humanista körökben. Mindezek pedig az egyetemek mellett a kor legfontosabb szellemi műhelyei, elsősorban a humanista kultúra és a respublica litteraria „végvárai" voltak. Bécsben például Schwendi a kor olyan szellemi nagyságait ismerhette meg,

63 mint például a nagyszombati születésű humanista polihisztort, a költő, filológus, orvos és történetíró Zsámboky Jánost - latinosan Johannes Sambucust

64 -, vagy az udvari könyvtáros Hugo Blotiust, aki Padovában tanuk fia, Hans Wilhelm nevelője volt

65 Ugyaninnen (is) ismerte a neves humanista császári orvost, Johann Crato von Kraftheimet és a kor híres botanikusát, a magyarországi növénynevekről és gombafajtákról latin botanikakönyvet Németújváron megjelentető Carolus Clusiust.

66 Rajtuk keresztül azután - említett bázeli kapcsolatai mellett - egyenesen vezettek a szálak Wittenbergtől Párizson át Padováig és Breslauig, de természetesen a magyarországi szellemi központokba, elsősorban főúri és főpapi udvarokba is. A bécsi humanisták ugyanis napi kapcsolatban álltak azokkal a magyar főpapokkal (Oláh Miklós, Verancsics Antal, Bornemisza Pál, Radéczy István, Mossóczy Zakariás) , főnemesekkel (Batthyány Boldizsár, Pálffy Miklós) és nemesi vagy polgári származású Az alábbiakban csak a legfontosabb munkákat idézhetjük. A további irodalomra: Evans, Robert ].: Rudolf II. Ohnmacht und Einsamkeit. Graz-Wien-Köln, 1980. 83-112. p.; Schnur, 1987. 29-36. p.; Kkmiczay Tibor: A múlt nagy korszakai. Bp., 1973. 528 p.; l/ő.: Hagyományok ébresztése. Bp., 1976. 582 p.; Vő.: Pallas magyar ivadékai. Bp., 1985. 353 p. A nemzeti bibliográfiák, életrajzi és irodalmi lexikonok mellett lásd még: Bibliographie internationale de 1'Humanisme et de la Renaissance, 19651995. CD-ROM. Librairie Droz SA, Geneve 2000. Vantuch, Anton: Ján Sambucus. Zívot a dielo renesancného ucenca. Bratislava, 1975. 256 p.; Novotny, Eleonore: Johannes Sambucus, 1531-1584. Leben und Werk. Phil. Diss. Wien, 1975. 287 lev.; Zsámboky-bibliográfia: A Zsámboky-könyvtár katalógusa (1587) Gulyás Pál olvasatában. Szerk. Monok István; a szakirodalmi bibliográfiát összeáll. Varga András; bev. Ötvös Péter. Szeged, 1992. (Adattár XVIXVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 12/2.) a bibliográfia: 273-281. p.; Levelezésének kiadása: Gerstinger, Hans: Die Briefe des Johannes Sambucus (Zsamboky), 1554-1584. Mit einem Anhang. Die Sambucusbriefe im Kreisarchiv von Trnava von Anton Vantuch. Graz-Wien-Köln, 1968. 368 p. (Österreichische Akademie der Wissenschaften. Sitzungsberichte der Philosopisch-Historischen Klasse; 255.); Ritoókné Szalay Ágnes: Zsámboki János levelei Batthyány Boldizsárhoz. In: Collectanea Tiburtiana. Tanulmányok Klaniczay Tibor tiszteletére. Szerk. Galavics Géza, Herner János, Keserű Bálint. Szeged, 1990. (továbbiakban: Galavics - Herner - Keserű, 1990.) 209-214. p. (Adattár XVIXVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez; 10.) Ernuszt, Johann von: Die ungarischen Beziehungen des Hugo Blotius. Beiträge zur Geschichte des Humanismus in den Donauländern aus dem Briefwechsel eines Wiener Humanisten im XVI. Jahrhundert. In: A Gróf Klebeisberg Kunó Magyar Történetkutató Intézet Évkönyve, 1940. Bécs, 1940. 7-53. p.; Leitner, Gertraud: Der Wiener Bibliothekar Hugo Blotius und seine Strassburger Korrespondenz. = Österreich in Geschichte und Literatur, 1971. 204-210. p.; Brummet, Lee: Twee Ballingen's Lands Tijdens Onze Opstand Tegen Spanje Hugo Blotius (1534-1608) Emanuel van Meteren (1535-1612). Den Haag, 1972. 190 p.; Mencsik Ferdinánd: Blotz Hugó levelezése a magyarokkal. = Történelmi Tár, 1907. 197-227. p. Cratóra még mindig alapvető': Gíííet, Johann Friedrich. Albert: Crato von Crafftheim und seine Freunde. Ein Beitrag zur Kirchengeschichte. Bd. 1-2. Frankfurt am Main, 1860. passim; Clusius magyar kapcsolataira: Barlay O. Szabolcs: Romon virág. Fejezetek a Mohács utáni reneszánszról. 2. kiad. Bp., 2001. 216-230. p., valamint további irodalommal: Új Magyar Irodalmi Lexikon. 1. köt., A-Gy. Szerk. Péter László. Bp., 1994. 316. p. 115