Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Pálffy Géza: Egy meghatározó kapcsolat Európa és Magyarország között a 16. század második felében: Lazarus Freiherr von Schwendi (1522-1583)

Európa-szerte megbecsülés. Ez nem is maradt el: 1568 őszén Miksa császár hadvezérét - V. Károlynak és I. Ferdinándnak tett szolgálatai mellett - elsősorban magyarországi katonai érdemeinek elismeréseként vette fel a Német-Római Birodalom bárói közé.

29 A KATONAI REFORMER ÉS HADTUDÓS Lazarus von Schwendi nem pusztán sikeres hadvezér, hanem kiváló katonai reformer és hadtudós is volt. Erről mindenekelőtt hosszú szolgálatának tapasztalatait összegző főműve, az első alkalommal halála után, 1593-ban Frankfurt am Mainban megjelent Kriegsdiskurs tanúskodik.

30 A munka korabeli jelentőségére és magyarországi hatására kiválóan utal, hogy több hazai könyvtárban is megvolt a 17. században,

31 sőt a költő és hadvezér Zrínyi Miklós 1650 körül kivonatos formában, Svendy Lazar militiaiarul irt tractatusnak Extractussa, minden rendekre nézve címmel magyar nyelvre is lefordíttatta, majd egyes gondolatait egyik legnevezetesebb munkája, a Tábori Kis Tracta írásakor fel is használta.

32 A korszak legjelentősebb magyar hadtudósa összességében oly nagyra értékelte Schwendi tapasztalatait és hadügyi döntésekben való megfontoltságát, hogy másik fontos hadtudományi munkájában, a Vitéz hadnagyban egyenesen szigetvári hős dédapjához és Nagy Lajos királyhoz hasonlította.

33 ÖStA Hofkammerarchiv (továbbiakban: HKA) Familienakten S 313- fol. 16-17. Értesítés az AlsóAusztriai Kamarához. 1568. okt. 29., kiadása: Jankó, 1871. 91-92. p. A Mátyás főherceg németalföldi helytartónak dedikált munka (1578) modern kiadása: Frauenholz, Eugen von: Lazarus von Schwendi: der erste deutsche Verkünder der allgemeinen Wehrpflicht. Hamburg, 1939. (továbbiakban: Frauenholz, 1939.) 192-287. p.; Lásd még: Jankó, 1871. 144-146. p.; Jahns, Max: Geschichte der Kriegswissenschaften vornehmlich in Deutschland. Bd. 1. München-Leipzig, 1889. 535-542. p. A magyar nyelvű szakirodalomban Schwendi e munkájára ez ideig két kisebb írásában Kelenik József hívta fel a figyelmet, aki a munka magyar fordításán dolgozik: Egy jeles katonai teoretikus Magyarország szolgálatában. Lovag Lazarus Schwendi ezredes. In: A katonai gondolkodásunk története az újabb kutatások tükrében. Az 1994. október 4-i tudományos konferencia anyaga. A Hadtudomány című folyóirat melléklete. Bp., 1994. 13-17. p.; Vő.: Gondolkodó katonák és katonai gondolkodók a XVI. századi Magyarországéin. In: A magyar katonai gondolkodás története. Tanulmánygyűjtemény. Szerk. Ács Tibor. Bp., 1995. 33-39. p. Domokos György - Hausner Gábor - Veszprémy László: Hadtudományi nyomtatványok régi könyvjegyzékeinkben. = Magyar Könyvszemle, 1997. 1. sz. 44. p. A kézirat eredetije: Nacionalna i sveucilisna kniznica, Zagreb; Rukopisi 3494. fol. 16-34.; Kiadásai: Széchy Károly: Gróf Zrínyi Miklós, 1620-1664. 2. köt. Bp., 1898. 267-289. p. (Magyar Történeti Életrajzok); Zrínyi Miklós hadtudományi munkái. 2. jav. kiad. Bp., 1976. 391-413. p.; További bibliográfiai adatok: A Bibliotheca Zriniana története és állománya. írták és összeáll. Hausner Gábor el al.; szerk. Klaniczay Tibor. Bp., 1991. 341. p. (Zrínyi-könyvtár; 4-); Klankzay Tibor: Zrínyi Miklós. 2. átdolg. kiad. Bp., 1964. 323. p. (Irodalomtörténeti könyvtár; 14.) „Hlyen volt Magyarországban Svendi Lázár, Hlyen volt az én ősöm Zrini Miklós, illyai volt az mi vitéz első Lajos királyunk." Zrínyi Miklós prózai művei. Négyesy László hagyatékából sajtó alá rend. Kovács Sándor Iván et al. Bp., 1985. 116. p. (Zrínyi-könyvtár; 1.); A 16. századi kortárs, Verancsics Antal ellenben - Schwendi óvatos stratégiáját bírálván - „Svende vagy Semnú Lázár"-nak nevezte: 1504-1566, Memoria Rerum. A Magyarországon legutóbbi László király fiának legutóbbi Lajos királynak születése óta esett dolgok emlékezete. Verancsics-évkönyv. Sajtó alá rend., az utószót és a jegyzeteket írta Bessenyei József. Bp., 1981. 125. p. (Bibliotheca Historica) 108