Utcanév sem jar énnekem, emlékezés verebi Végh Gyulára (Szombathely, 2001)

DABÓCZY DÉNES: Verebi Végh Gyula műgyűjteménye

Elbogenben, Schlaggenwaldban készült. Ezek a gyárak az osztrák-magyar és cseh polgárság igényeit elégítették ki. Ma már műtárgyak, de Végh Gyula bozsoki kastélyában is használati célokat szolgáltak - annak idején - a cseh ét-, teás- és kávéskészletek. A francia manufaktúrákat, illetve gyárakat 18-19. századi sarquemines-i, luneville-i fajanszok és sevres-i porcelánok képviselik a gyűjteményben. Kiemelkedik ezek közül egy huszár és egy gárdista szobra, mely 1804 és 1814 között készült Sevres-ben. Mindkettő jelzett porcelán, színes festéssel.

30 A 18. században alapított „Királyi dán porcelángyár" legsikeresebb idő-szakából a 20. század elejéről származik három szecessziós vázácska. Mindhárom mázalatti kék-zöld-vörös virágokkal díszített. Ornamentikájuk a dán flóra világából származik, de emellett némi japán hatás is észrevehető a műtárgyakon. Kiváló bizonyítékai annak, hogy Végh Gyula biztos érzékkel választotta ki és vásárolta meg korának igazán kvalitásos tárgyait. Az ún. chinoiserie, kínai vagy távolkeleti, illetve ilyen ornamentikával díszített kerámiákból mindössze három darab maradt, pedig biztos, hogy jóval több volt a gyuteményben. Kellett, hogy legyen eredeti kínai porcelán, minthogy hímzés és bútor ma is van. Nem véledenül, hisz Végh Gyula felesége — Wimpífen Mária — egy évet töltött Kínában, ahol a császárnőtől egy aranygyűrűt kapott ajándékba, melynek éke egy rubin béka volt.

32 A megmaradt chinoiserie kerámiák, delfti fajanszok, a 18. század második felében készültek. A Kínai férfi és a két obeliszk a kínai porcelánokat utánozzák formában és díszítésben egyaránt. A kínai férfit ábrázoló szobor négyzetes talapzaton áll, bő köpenye alá rejtett kezekkel, fehér alapon kék apróvirágos mintázat borítja be az egész alakot. Az obeliszkek szintén négyzetes talapzaton állnak, melyből kagyló és dudortagok emelkednek ki. Mindkettő láng alakú csúcsban végződik és ugyanolyan apró kék virágos mintával díszítettek, mint a férfialak.

33 Végh Gyula üveggyűjteménye 208 darabot számlál. Egy része vagy inkább nagyobb része 19. század végi - 20. század eleji olasz és magyar használati tárgy, ún. asztali üveg: vizes, sörös, boros, pezsgős poharak, kávés csészék és aljak, tányérok stb. Természetesen ma már ezek is műtárgy rangjára emelkedett üvegek. Az egyik legkorábbi és legértékesebb, egy nagyméretű 1 7. századi Velence tál, színtelen fúvott üveg tejüvegszálas díszítéssel. Alakja kerek, széles peremmel, mely enyhén visszahajlik, öble enyhe mélyedéssel. Az egészet tejüveg-háló borítja, mely beágyazott. Ez a hálóüveg - vetro reticello, velencei szóhasználattal „redersolo" — különösen bonyolult, az üvegszálak kettős összefonásával jött létre. A technikát főként tálak, tárolóedények, vázák, serlegek készítésénél használják már a 16. század közepe óta.

34 „A la facon de Venise", azaz velencei modorban készült egy 1 7. század végi holland serleg. Fúvott színtelen üveg, gyémánttal karcolt díszítéssel. Nagy kerek talpa van, nodusa gerezdéit. Tölcsér alakú kelyhén háromárbocos vitorláshajó, túloldalán szintén karcolt felirat: „De groote vissery" (A nagy halász).

35 A gyűjteményben még több jelentős velence-muranói és velencei modorban készült műtárgy található. 86