Utcanév sem jar énnekem, emlékezés verebi Végh Gyulára (Szombathely, 2001)
TÓTH KÁLMÁN: Verebi Végh Gyula és az 1912. évi „Vasvármegyei Műtörténeti Kiállítás"
műkincs létezik. Ekkor még remélni lehetett: „Kiindulási pontja lesz a műtörténeti kiállítás egy oly tudományos leltározásnak, amilyent a külföld tipographikus műtörténeti kiadványai, monographiái már oly sok helyütt megteremtettek- Reméljük, no §y nálunk ls meg lesz a műtörténeti kataszter, mely hivatva van megismertetni, és az enyészettől megóvni a magántulajdonban lévő műkincsek nagy részét. Mint kezdeményező lépés e téren vidéki kiállításunk magának vindikálhatja az elsőséget." l45 A kiállítás eszmei mondanivalóját találóan tömörítette egyetlen mondatba a Vasvármegye hírlapírója: „...a régi idők emléke közkincs, melyhez bizonyos jogot formálhat a kulturvilág, mely fölött nem rendelkezik szabadon az egyén." 146 A Vasmegyei Napló a műkincsek tulajdonosainak felelősségére hívta fel a figyelmet: „Ma még sok minden megmenthető volna, de 5-10 év múlva már mindent elrohaszt az esővíz, és megeszik az egér, meg a moly." 147 „...kultúránknak igazi vesztesége nem az, ha műtárgyaink ••• szegénységünk miatt... külföldre kerülnek, de hogy inkognitóban vándorolnak oda, mielőtt szakembereink tüzetesen megvizsgálhatták, behatóan méltatták • •• kulturhistóriai fontosságukat meghatározták volna" l48- figyelmeztetett a Múzeumi és Könyvtári Értesítő. Külföldi és hazai országos napilapok, szakfolyóiratok hasábjain megjelent írások vitték szét a Vas vármegyei műtörténeti kiállítás, és vele együtt a szombathelyi kulturális élet jó hírét. Kiemelték a kezdeményezés újszerűségét: „A magántulajdonban lévő műkincsek együttes kiállítása ... a vidéki városokban mindenesetre első kísérlet volt, melynek hasznát és culturalis hatását bővebben fejtegetni felesleges." m Elismeréssel szóltak Végh Gyula kiállítás szervező és rendező munkásságáról, tudományos felkészültségéről. 150 Nem csoda, hogy Végh Gyula további életpályáját is meghatározta a kiállítás. Naplójában így fogalmazott: „De nagy sikere is volt a Vasvármegyei műtörténeti kiállításnak, nem csupán a műkincseikre büszke megyében, de ország szerte. A fővárosból eljöttek a szakértők, műgyűjtők és - természetesen - a műkereskedők is, akik bő zsákmányban reménykedtek, de csalatkoztak, mert akkor még volt pénze az embereknek ... A sajtó is tudomást Vett a kiállításról; külföldi folyóiratok szép illusztrált cikkeket közöltek róla. A kiállítás sikere, a szombathelyi múzeum rendezése, mely azt időbelileg követte, írásaim és előadásaim figyelmessé tették a mérvadó köröket csekélységemre és előkészítették a talajt későbbi múzeumigazgatóságomhoz." ,51 72