Utcanév sem jar énnekem, emlékezés verebi Végh Gyulára (Szombathely, 2001)

BAJZIKZSOLT: Verebi Végh Gyula élete (1870-1951)

Közben felesége a bozsoki kertet újra teremtette, sokkal szebbé, mint azelőtt valaha volt. A várárkot a ház előtt rendezték, partjait kiegyengették, pázsittal borították. A kert hosszában kavicsos út vezetett, nyírott bukszussal beszegve, rózsasorok között. A közepén, kőoszlopon napóra állt, végében kó'medence gyűjtötte a patakból odavezetett vizet. Kőlép­csők, kőpadok, kőasztalok voltak a kertben. Az épületben pedig felesége a könyvespolco­kon egy egész gyűjteményt halmozott fel a legszebb ásványokból: márványt, csiszolt féldrá­gaköveket, hegyi kristályokat, ametiszteket, nehéz ércköveket, kövületeket és lávadarabo­kat. A kert fáit is rendbe tették, sorra megnyesték, megtisztították és fiatalították. A ház­fal mellé mindenütt felfutókat ültettek, borostyánt, futórózsát, glycint (lüaakácot) , 34 A legnagyobb szabású változtatás a terasz volt, ahol az udvar felé nyitották meg az épületet és így kőlépcsőn lehetett a kertbe kimenni. A szalonablakot kiszedték és helyé­be egy kétszárnyú üvegajtót építettek be. A lilaakác fölé a terasz alatti üvegház bejáró­ja került. Ez a növény elborította az egész falat és tavasszal tele volt halványlila színú fürtökkel, mely rengeteg alkalommal késztette festésre a ház urát. A belső berendezés is egyre tökéletesebbé és gazdagabbá vált az évek folyamán. Az ebédlőbe fali burkolatot készítettek a bozsoki diófák deszkáiból. A berendezés zöme mégis idegenből szárma­zott. Franciaországból az „ebédlő nagy buffetje, fiókos szekrények, queridorok, applíquek, cartel órák, aranyozott XIV. Lajos ülőbútorok, kßP e k, ^erefe^, apróságok".^ Olaszor­szágból szerezték be a vastag táblás bolognai asztalt, a bársonyokat, damasztokat, fajan­szokat és velencei üvegeket. Németországból több bútor és a nagy zenélő óra érkezett, de volt sok keleti szőnyeg, kínai festmény, jade faragvány, porcelán, bronztárgy. Még több volt a meisseni figura, a bécsi asztalkészlet, delfti majolika és akadt néhány heren­di porcelán is a gyűjteményben. Különösen a vendégek dicsérték az összhangot, mely a stílusok összekeveredésének dacára a házban uralkodott. Végh Gyula megállapítása szerint: „Igaz, hogy Bozsokon inkább a barokk volt túlsúlyban, fcefés reneszánsz és XIV. Lajos árnyalattal. " 36 Sok vendég érkezett Bozsokra. A környékbeliek közül elsősorban a közeli kőszegiek­kel látogatták egymást, de jártak hozzájuk Fűtelekről Ambrózy Gyuláék, Tanáról Ambrózy Istvánék, Borostyánkőről Almásyék, Iváncról Sigrayék, Ikervárról Batthyány Lajosék. Külföldiek is gyakran érkeztek Bozsokra: Marine abbé, Köll tiroli szobrász — aki Hanna mellszobrát mintázta -, Hans Harrach, s egyszer Rupprecht herceg is átjött Sár­várról. Nagyot változott a környék társadalmi élete, amikor az eberhardi birtokától meg­fosztott Apponyi család Gyöngyösapátit megvásárolta Széchenyi Rezső örököseitől. 37 Apponyiéknál mindig érdekes emberekkel találkozhattak, akiket átvittek Bozsokra, vagy Véghék utazták át a gencsapáti kastélyba. Bozsokon számosan voltak az Apponyi családból, így járt ott Geraldine grófnő, a későbbi albán királyné, Mensdorf gróf, az egykori londoni, Schön német- és Butler Wngth amerikai nagykövetek. Berchtold Lipót volt külügyminiszter a nyár nagy részét a Csepreg közelében fekvő peresznyei birtokán 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom