Batthyány Lajos emlékezete (Szombathely, 2000)
Erdődy Gábor: Batthyány Lajos Magyarország nemzetközi mozgásteréről
eljátszásától kellene félnünk, „ha identificálnók a magyar nyelv használatát nemzetünk nagyságával" 31 A bírált elgondolással szemben érvelve nemzetközi, mindenekelőtt angol, francia és amerikai példákra hivatkozott, melyek alapján határozottan kimondja: „nem a nyelv affinitása szabja meg a geographiai határokat, hanem más elemek léteznek, s ritka szerencse, hogy a geographicus helyzet s politikai conjunktura és a nyelv affinitása olyan legyen, hogy összevágólag circumseribálja a nemzeti határt." 32 Batthyány országgyarapító, kissé túlzottan optimista jövőképe Nagy Lajos korát idézte és kiterjedt Galíciára, Szerbiára, Boszniára, illetve Bulgáriára is. Nemzetiségeink és a szomszédos népek jóindulatának, együttműködési készségének megnyerése érdekében is sürgette azon alkotmányos, polgári intézmények megteremtését, melyek „mágnes gyanánt" 33 vonzanák őket a magyar koronához, s nem pedig más szomszédokhoz, „kik nekiek hasonló üdvös institutiókat ajánlani nem képesek" 34 A vázolt ambiciózus törekvések esetleges nemzetközi elfogadtatása érdekében is fontosnak tartotta bebizonyítani „az egész világ előtt, hogy nem vagyunk gyávák az erősebbek, és nem vagyunk zsarnokok a gyengébbek ellenében, hogy épen olly erősen, olly elhatározottsággal bírjuk védeni alkotmányunkat ott, hol megtámadtatik, más részről kívánjuk és tudjuk tisztelni a külön nemzetiségeket és azoknak saját nyelvükhöz ragaszkodásukat" 35 Nagyjelentőségű, a jóval később megszülető szegedi nemzetiségi törvény szellemiségét sokban megelőlegező javaslatával - melynek jelentőségét esetleges kedvező jövőbeli nemzetközi konstellációkra vonatkoztatott dinamikus külpolitikai ambícióinak őszinte feltárása sem csökkentheti - Batthyány nem kis államférfiúi bölcsességgel kívánt már ekkor a szerinte Bécsből manipulált ellenségeskedések elmérgesedésének elébe menni. A korabeli európai liberalizmus elvi és gyakorlati normáival egybevetve is kiemelkedő gesztussal azt kívánta határainkon túlmutató érvényességgel bebizonyítani, hogy „Ez (azaz a kisebbségi nyelvhasználati jogok biztosítása - E. G.) olly lépés lesz, rnely a reményeket is felül fogja múlni, s egyszersmind meg fogja szüntetni azon vádakat, melyek nemzetiségünk és liberalizmusunk ellen szólhatnak." 36 A Szent Szövetség rendszerét megdöntő márciusi forradalmak megteremtették az alkotmányos átalakulás feltételeit. A magyar politikusok bizakodva láttak reformelképzeléseik megvalósításához. Április hónapja a megváltozott körülmények közötti tájékozódás jegyében telt el. A hivatalba lépő kormány elnöke a törvényes forradalom alapjainak megszilárdítását, az áprilisi törvényekben körülírt alkotmányos önkormányzat teljes körűvé tételét, a tiszta perszonálunió békés úton történő elismertetését fogalmazta meg legfőbb célkitűzésének. Egyetértett ugyanakkor Kossuthtal abban, hogy a forradalmak által szorongatott Bécset újabb engedményekre próbálják kényszeríteni és az áprilisban pontosan nem tisztázott részletek magyar remények szerinti elfogadására - az elszakadás szándékát kerülve - rávenni. Az elkerülhetetlen kötélhúzás során tudatosan operált a rendkívüli forradalmi helyzettel, de forradalmi eszközök alkalmazását elutasította. Törekvéseiben azt a kormány július 4-ei emlékiratában hivatalosan megfogalmazott alapelvet tekintette már ekkor is irányadónak, mely szerint „köröttünk a fejedelem egysége által feltételezett szövetség áll." 3 ' 4*> 32 «**,
