Batthyány Lajos emlékezete (Szombathely, 2000)

Molnár András: Batthyány Lajos politikai szerepe 1848 előtt

Dacára annak, hogy Batthyány első országgyűlési felszólalásai kissé döcögős magyarsággal hangozhattak el, még a császári ügynökök is kénytelenek voltak elismerni, hogy a gróf beszédei minden elvontságuk és nehézkességük ellenére is logikusak és gondolatgazdagok voltak, fóként pedig a kormány elleni állandó, éles és keserű kirohanásai arattak zajos sikereket.

20 Batthyánynak sem a magyar nyelvben való jártassága, sem hangja, sem stílusa nem felelt meg a kor retorikai követelményeinek. Ritkán pengetett érzelmi húrokat, többnyire nem a hallgatóság szívére, hanem eszére kívánt hatni; azzal amit mond, és nem azzal, ahogy mondja. Beszédeit ilyenformán a komoly, dísztelen, egyszerű érvelés, és a világos lényegmegragadás jellemezte.

21 Batthyány mélységesen elítélte és megvetette az idegen érdekeket kiszolgáló magyar kormányférfiakat. A kormánnyal szembeni ellenzékiségének gyökerét részben itt kereshetjük. Batthyány egyre szenvedélyesebbé váló Apponyi ellenessége mögött azonban személyes indíték is meghúzódhat. Batthyány állítólag erősen neheztelt apósára, amikor Zichy Károly gróf másodszor is megházasodott, és Apponyi testvérét vette el feleségül. (Batthyány annál inkább rossz néven vehette e frigyet, mert apósának első felesége Batthyány lány volt.) Batthyány ellenzékiségét a kortársak Habsburg-ellenességével is magyarázták. Ennek okait nem ismerjük pontosan, ám megléte tagadhatatlan. Mind az egyébként köztiszteletben álló József nádorral való örökös konfrontálódás a, mind István főherceg nádorrá választása körüli „akadékoskodása" erre utal. (A kölcsönös ellenszenvet látszik igazolni az udvar bosszúja, Batthyány kivégeztetése is.) A közhiedelem szerint Batthyány egy Habsburg főhercegnő - egyesek szerint maga Zsófia, Ferenc József anyja szerelmi ajánlatát utasította vissza, ezért lett az udvarban kegyvesztett. Mindez valójában nem több egy romantikus legendánál, az viszont tény, hogy Batthyány Lajos még az anyjával folytatott birtokvitája idején összeütközésbe került Estei Ferdinánd főherceggel, aki bérbe kívánta venni a Batthyány család ikervári uradalmát.

22 A politikai perek amnesztiával történő lezárását elutasító, és az országgyűlés békülékeny befejezésével elégedetlen Batthyány 1840-ben még agitációra készült. Azt tervezte, hogy Pesten telepedik le, és innen szervezi a kormánnyal szembeni ellenállást. Később valóban bérelt palotát Pesten, az ellenzék szervezkedésének azonban mégsem ő lett a központja. Néhány alkalommal megjelent Vas és Fejér megyék közgyűlésein (utóbbin a kormány magyarellenes horvátországi politikáját bírálta), de be kellett látnia, nem sok keresnivalója van a köznemesség megyegyűlésein.

23 Ellenzéki szellemű röpiratok készítésére szintén nem vállalkozhatott, mivel nem volt sem a szó, sem a toll mestere. Magyarul jószerivel csak felnőtt fejjel kezdett el tanulni, így természetesnek tekinthető a nyilvános szereplésektől való kezdeti húzódozása. Első országgyűlési beszédeit - 1839/40-ben - még németül fogalmazta, és titkárai fordították magyarra. Az 1843/44-es országgyűlésen azonban már nem csupán előre kidolgozott beszédeket tartott, egyre sokasodtak spontán felszólalásai is. Gondolatainak leírásában nem pusztán hiányos magyar nyelvtudása akadályozta. Miközben az 1840-es évek derekán már folyamatosan, hosszan és tisztán beszélt magyarul, sajátkezű leveleit még mindig elképesztő magyarsággal, rossz helyesírással írta. Ha sietve és 4*> 14 ««>