Batthyány Lajos emlékezete (Szombathely, 2000)

Hermann Róbert: Újabb adatok a Batthyány Lajos elleni felségárulási perhez

„azokról a személyekről, akiken a halálbüntetést végrehajtották, esetről esetre tegyen jelentést nekem".

88 Azaz, ismét az uralkodó volt az, aki a kormány által előterjesztett enyhébb irányelveket megszigorította: a halálos ítéletek előzetes felterjesztésének követeléséből így lett a végrehajtott halálos ítéletek utólagos bejelentésének kötelezettsége.

89 Az augusztus 31-ei minisztertanácsi ülésen - Haynau fentebbi levele ürügyén - ismét szóba került az ügy. Ferenc József magához hívatta Schmerlinget, hogy milyen választ adjanak Haynaunak. A minisztertanács ismét a 27-ei értelemben határozott: „Ez abban állana, hogy a legfelsőbb rendelkezés szerint semmiféle halálos ítéletet nem lehet végrehajtani addig, amíg azt nem jelentették, s innen jóvá nem hagyták".

90 A legveszélyesebbek kategóriáit meghatározták és közölték Haynauval, és az uralkodó akarata az, hogy a halálbüntetést csak a legveszélyesebb és legbűnösebb személyeken hajtsák végre, a börtönbüntetésekről maga Haynau határozhat. Ám az eredeti szöveg helyébe utóbb más szöveg került. Eszerint „valahányszor egy-egy halálos ítéletet végrehajtnak, ezt esetről esetre be kell jelenteni".

9l Az eredeti szöveg Ferenc József kérdésére hivatkozott, ugyanakkor - mint láttuk - a császár két nappal a minisztertanács előtt már intézkedett az ügyben: ő utasította Haynaut arra, hogy a halálos ítéleteket csak végrehajtásuk után kell bejelenteni. Nem valószínű, hogy Ferenc József ne tudta volna, milyen utasítást adott ki. Akkor pedig vagy Schmerling értette félre - ami kevéssé valószínű őfelségét, vagy - félreértést mímelve - ilyen módon kísérelte meg önnön értelmezését érvényre juttatni. Csakhogy őfelsége is szemfüles volt, mert egyrészt a minisztertanács határozatát csak szeptember 22-én hagyta jóvá, de előtte még magával Schmerlinggel kijavíttatta a szöveget úgy, hogy az az ő legfelsőbb elhatározását tartalmazza.

92 Károlyi Árpád szerint a pont megváltoztatása Haynau és Schwarzenberg szeptember 7-ei találkozójának következménye, azonban e találkozón elhangzottakról annak megtörténtén kívül semmilyen forrással nem szolgál. Egész előadása spekuláción alapul. így azt feltételezte, hogy Schwarzenberg visszavette a kabineti irodából a szeptember 1-je óta ott lévő jegyzőkönyvet, majd kijavíttatta azt Schmerlinggel, aztán újra felterjesztette. Szerinte Ferenc József azért nem írta alá szeptember 22-éig a minisztertanács megváltoztatott határozatát, mert nem értett egyet a benne foglaltakkal.

93 Az eset azért is tanulságos, mert Steier Lajos már Károlyi Árpád munkájának megjelenése előtt nyolc évvel, a Fontes-sorozatban megjelent, Beniczky Lajos visszaemlékezéseit és jelentéseit közreadó kötetében idézte Ferenc József augusztus 29-ei utasítását, és utalt rá a két évvel később közzétett, a szabadságharc végnapjait feldolgozó kötetében is.

94 Noha Steier mindkét kötet anyagát akkor gyűjtötte össze, amikor Károlyi volt a Bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatója,

95 és Károlyi Árpád használta Steier utóbbi munkáját, erre az utalásra nem figyelt fel. Angyal Dávid a minisztertanácsnak szeptember 10-én átküldött másolat alapján idézte Ferenc József augusztus 29-ei utasítását, de Károlyi előadásának hatása alá kerülve, nem ismerte fel annak jelentőségét. Angyal ezek után következetesen szeptember 10-ei utasításról beszélt.

96 Ha az utasítást csak szeptember 10-én postázták volna, feltételezhetnénk, hogy az uralkodó valóban hezitált, és a minisztertanácsi határozat megváltoztatá^i 114 «e-