Batthyány Lajos emlékezete (Szombathely, 2000)
Hermann Róbert: Újabb adatok a Batthyány Lajos elleni felségárulási perhez
haditanácson játszott szerepét utóbb Móga is megerődítette vallomásában, és a Marczius Tizenötödike egyik tábori tudósítója is Pázmándyt, Bónis Samut és Batthyányi okolta a visszavonulásért. 38 Batthyány Móga perében tett vallomása nagyobbrészt a saját perében mondottakkal egyezik meg, azonban néhány ponton kiegészíti azt. így elmondta, hogy azért ment a parndorfi táborba, „hogy az ellenem felvetődött, jellememet gyalázó szidalmak ellen igazoljam magam, avagy sokkal inkább a vétkesek nyomára bukkanjak". 1 ' 9 Batthyány szerint, amikor meglátogatta Mógát, „aki akkor a legszomorúbb hangulatban a legmagasabb fokon kellemetlen helyzetéről panaszkodott", 40 az azt állította, hogy ha nem teljesíti a határátlépési parancsot, azt várhatja, „hogy Pesten lévő hozzátartozói a nép bosszújának lesznek kitéve" 41 Emellett Móga közölte vele még azon reményét is, hogy talán a kiküldött parlamenter által kedvező választ kap, és így a határon történő átlépést elkerülheti. O és Wenckheim Béla báró a legbensőbb együttérzéssel viseltettek „ezen bátor öreg férfiú iránt, aki egy, csupán a körülmények hatalma által áldozattá váltnak tűnhetett csak számunkra", 42 és miután a hadsereg Móga alatt Stixneusiedel felé nyomult előre, magánszemélyként ő is elkísérte azt. Oda érkezett meg a kiküldött parlamenter - Lázár György ezredes, Móga veje - WindischGrätz manifesztumával, amelyben az felszólította a hadsereget a cs. kir. zászlóhoz való visszatérésre. Móga ekkor egy tiszti gyűlést tartott, ahol mint néző, Batthyány maga is közbeavatkozott. Móga tudatta a gyűléssel e proklamációt. Batthyány Móga egész felszólalásából azt a meggyőződést szerezte, hogy nagymértékben hadserege viszszatérése mellett, és ezzel együtt a határ átlépése ellen szólt. Móga előadta a neki küldött kormányparancs tarthatatlanságát, mely szerint egy részről az előnyomulással bízatott meg, másrészről felelőssé tették azért, hogy a hadsereget ne vesse kockára. Csány László, a kormánybiztos ezen gyűlés alkalmával szintén ellene volt a határátlépésnek A cs. kir. tisztek nyíltan kijelentették, hogy a határt ellenséges szándékkal a továbbiakban nem akarják átlépni, a „sajátlag magyar hadsereg" 43, - azaz a honvédek és önkéntesek - azonban ezzel ellentétesen vélekedtek, és Csány, valamint a többi kormánybiztosok azon igyekeztek, hogy a Kossuthféle parancs követését elérjék. Batthyányt szintén megkérdezték véleményéről. O erőteljesen Móga véleményét pártolta oly értelemben, hogy a parancs teljesítése - a hadsereg kockáztatásának megtörténte nélkül - lehetetlen anélkül, hogy Móga a legnagyobb felelősséget magára ne venné. Annál is inkább kötelességének érezte Móga támogatását, mivel teljes mértékben felismerte annak teljes, gyakorlati erőtlenségét, amely lehetetlenné tette számára, hogy a kormánybiztosok egyetértése nélkül kívánságát, a visszavonulást végrehajtsa. Miután ekkor azt az indítványt tette, hogy várjanak az előnyomulással, annál is inkább, mert amúgy is Kossuth érkezését várták a táborba, és ő maga saját felelőssége alatt a további hadműveleteket meghatározhatja. Végezetül kemény küzdelem után megszületett a visszavonulásról szóló határozat, amelyet aztán rögvest azután végre is hajtottak. Az újabb előnyomulás körülményeiről mit sem tudott, mert akkortájt már Sopronban volt. Csupán híresztelésként hallotta, hogy Kossuth az altá^5 106 ni.
