Melega Miklós (szerk.): Ágostai és helvét. A reformáció története Vas vármegyében (Szombathely, 2018)
о A protestáns egyházak a hitélet fontos részének tartották a Biblia anyanyelven való olvasását, amelynek alapja a legalább elemi szintű oktatás. Több gyülekezettörténetben is kiemelték, hogy a türelmi rendelet után templomról még csak álmodtak, de a tanítót már meghívták, az iskolát felépítették. A reformáció első időszakában a majd minden településen megtalálható alapfokú iskolák mellett a leginkább jellemző protestáns iskolatípus a három oktatási szintet befogadó kollégium. A Nádasdy család által alapított és támogatott tanintézetek közül legnagyobb híre a Csepregi Kollégiumnak volt, aminek létezéséről 1557-ből maradt fenn az első adat. A tanítást a rektor irányította, az alsóbb osztályokat segédtanítók, a nagyobb diákok oktatták.1 Nevezetes rektorok: Sibolti Demeter (1565-1568) - 1585-től püspök2 ■ Gábelmann Miklós (1587-1588) - később Rudolf király történetírója ■ Brunszvik Tóbiás (1613-1616) 1620-tól püspök.3 Nádasdy Ferenc 1643-ban felekezetet váltott, a prédikátorokkal együtt a rektorokat is elűzte birtokairól, ezzel a csepregi kollégium megszűnt. Helyét az egyházkerület támogatásával kibővített kőszegi iskolában - amelyhez a Szent Jakab-templom középkori oltárának köveit is felhasználták - 1653-ban alapított kollégium vette át. A szabad királyi város korábban is nívós iskolát tartott fenn, 10 évig tanított itt Sármelléki Nagy Benedek, aki Pázmány Péterrel is vitába szállt. Kőszegen alig 2 évtizedet tölthettek, 1673-ban a templomfoglalások befejeztével a tanárokat is elkergették.4 A reformátusok egyetlen felsőbb iskoláját Körmendre teszik, ahol Dragoni Gáspár volt a teológia professzora 1586—1587-ben.5 A kőszegi evangélikus iskolát az artikuláris hely - Ne- mescsó - fogadta be, ott munkálkodott a 18. században egy kisgimnázium vagy latin iskola. A türelmi rendelet után visszaköltöztek a városba, ahol 1795-től 1876-ig működtek. Turcsányi Lajos tanító-lelkész írta az első magyar tankönyvet német anyanyelvű tanulók számára. Diákjai közül Schneller István H . I ▲ A rohonci (ma: Rechnitz, Ausztria) evangélikus iskola és tanítói lakás tervrajza, 1783 (MNLVaML Vas Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai. Köz- és kisgyűlési iratok, 1783. november 20.38/15.) (1847-1939) egyetemi rektort és Torkos László (1839-1939) költőt lehet kiemelni.6 1899-ben alapította a Dunántúli Evangélikus Egyházkerület azt a kőszegi bentlakásos felsőbb leányiskolát, amely 1917-től gimnáziummá, később líceummá fejlődött. Arató István igazgató az 1930-as években itt vezette be Magyarországon előszóra szaktantermi rendszerű oktatást.7 Az 1840-es évektől Felsőlövőn (ma: Oberschützen, Ausztria) egy többszintű, porosz mintára a filantrópizmus pedagógiai elveit és módszereit használó evangélikus tanintézet - tanítóképző, gimnázium és reáliskola, internátus - jött létre, amelyet a helybeli evangélikus lelkész, . A Celldömölki Evangélikus Elemi Iskola 2. sz. épülete, 1942 (MNLVaML Tanfel. ir. Celldömölk)
