Melega Miklós (szerk.): Ágostai és helvét. A reformáció története Vas vármegyében (Szombathely, 2018)
к oo “ katolikus és protestáns szembenállás már Luther Márton fellépésével egy i időben elkezdődött. A reformáció gyors sikerei visszavonulásra kénysze- irítették a pápa híveit Magyarországon is, akik a bécsi udvar vezetésével hamarosan ellentámadásba lendültek. Nagy segítséget jelentett ebben az 1561-ben letelepített jezsuita rend. Az ellenreformáció - más megfogalmazásban: a katolikus megújulás - több szakaszát különíthetjük el hazánkban, ami nem kis részben a rendi ellenállási mozgalmak adott időszakban mutatkozó erejével is összefüggött. Vas vármegyében is kimutatható ez a templomok vissza- illetve elfoglalási hullámaiban. A vallási türelmetlenség egyik korai, sajnálatos példája az 1621. évi csepregi dúlás, amikor a protestáns város szinte teljes lakosságát lekaszabolták Rainbolt Collalto császári tábornok zsoldosai. A hatalom elsőként a főurakat bírta felekezetűk feladására, akik közül a Batthyány és a Nádasdy család átpártolása a legnagyobb jelentőségű. Batthyány Ádám Pázmány Péter közvetlen hatására hagyta el a protestáns hitet 1629-ben. Következményeként 1633-ig birtokán szinte minden parókiát katolikus plébánosnak adott át.1 Nádasdy Ferenc is fiatalon tért át, Esterházy Júlia házassági „ajándékaként", aminek következtében sok településről elűzték a prédikátorokat.2 Második szakaszként tekinthetjük az 1670-es éveket, amikor a szabad királyi városok templomainak - akár erőszakos módon való - elfoglalására került sor. Kőszegen 1671-ben visszavették a középkori eredetű Német (Szent Jakabj-templomot, 2 év múlva pedig a protestáns építésű, Magyar (Szent Imrej-templomot. A folyamat lezárásaként a városban helyet adtak a jezsuitáknak. Ebben az időben is jelentősen fogyatkozott a még működő protestáns gyülekezetek száma, ráadásul ekkor indult a legsúlyosabb támadás a felekezetek lelkészei és tanítói ellen. Pozsonyban (ma: Bratislava, Szlovákia) vésztörvényszék elé idézték őket, a hitüket megtartókat bebörtönözték, sokukat gályarabnak adták el. Ezek az akciók Széchényi György győri püspök és Pálffy Tamás . Batthyány Ádám, 1610-1659 (Nemzeti Portrátár, http://opac3.npt.monguz.hU/record/-/record/ REC0RD154 (Megtekintve: 2017. október 1.) püspök-kancellár nevéhez köthetők, akik buzgón teljesítették I. Lipót akaratát. 1681-ben az ország- gyűlés enyhített a szigoron és Felsőőrön (ma: Oberwart, Ausztria) a reformátusoknak, Nemescsón és Nemesdömölkön (ma: Celldömölk) az evangélikusnak engedélyezték vallásuk nyíltszíni gyakorlását. 1731-ben III. Károly újraértelmezte az 1681. évi törvényeket, Carolina Resolutio néven ismert rendelete alapján - folytatva az 1720-as években megkezdett gyakorlatot - számolták fel a főleg kisnemesek lakta falvak egyházközségeit. Az Őrségben és a Kemenesalján erőszakos cselekCOMF..r*C IVDRX КЕ01Л. CVlí Í,V CVMI E1CTLSS*SYA C ONTORAI.T DICOM ináSA.\NNAl\U.V4AÍTP.EFHASl DCGaLÁTI ▲ Az áttért Nádasdy Ferenc és felesége a lorettói katolikus kolostor alapítóiként ábrázolva (Magyarország története képekben. Szerk. Kosáry Domokos. Kosáry Domokos etal. Bp., 1977.235. p.) 4
