Melega Miklós (szerk.): Ágostai és helvét. A reformáció története Vas vármegyében (Szombathely, 2018)
Két lábbal a földön, de tekintetünket az szüntelenül az égre emelve élünk... A Reformáció500 emlékévben szerte a világban és hazánkban rangos megemlékezések zajlottak. Külön öröm, hogy Magyarországon a reformáció hazájához, Németországhoz hasonlóan az emlékezés társadalmi szintre emelkedett, és kilépett a hagyományos felekezeti keretek közül, sőt - túlzás nélkül mondhatjuk - ökumenikus karaktert öltött. Ferenc pápa, Róma püspöke és a római katolikus egyház feje a megemlékezések nyitánya alkalmából Lundba látogatott, ahol ünnepi hálaadás keretében fejezte ki wittenbergi „katolikus", azaz a világ evangélikus testvérei felé megbecsülését és nyitottságát. Számos más szép példát is említhetnénk, amely arra az egyháztörténeti tényre és teológiai igazságra világít rá, miszerint 1517. október 31-én nem valami új, valami újabb szakadást akaró mozgalom indult útjára, hanem egy korábbi folyamat fontos pontja érkezett el a világtörténelemben és Isten üdvösség tervében. Isten Szentlelke látogatta meg egyházát, hogy az Ige fényessége ragyoghasson. A reformáció igazi pünkösdi esemény volt. Történeti és kulturális hatását sokféleképpen magyarázták és magyarázzák ma is, de mindez semmit nem von le abból a tényből, hogy a keresztyén- ségnek egy olyan világmozgalma indult el, ~si hatást gyakorolt a kulturális, , tudományos és művészeti életre, gáti keresztyén ember szellemének 5rrásvidékea hellén—római kultúra, a Krisztus-hit egyedül üdvözítő voltának megvallá- sa, a reTormáció és felvilágosodás öröksége. A felsoroltak különös egységének érzékeny egyensúlya szolgálja az embert, ami ha megbomlik, akkor könnyen hedonista új pogánysággá korcsosodik, vagy vallásos fundamentalizmussá, rajongássá egyszerűsödik, illetve öncélú ideológiává lesz. Mindennél rosszabb, ha önkényes politikai áramlatok szolgálatába áll. Isten a nyugati keresztyén- séget e kényes egyensúly keresésével és fenntartásával bízta meg, amely mindennapi feladat a templomokban, az iskolákban és a közügyek intézése során. Visszatekintve a mögöttünk hagyott 500 évre, bizony bűnbánattal kell tekinteni történelmünkre, ugyanakkor hitünk és szolgálatunk gyümölcseinek is örülhetünk. Korunkban talán mindennél fontosabb, hogy újra és újra, szinte aszketikus odafigyeléssel megálljunk, és eleink szolgálatából is erőt merítve lépjünk tovább. A Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltára és a Szombathelyi Evangélikus Egyházközség összefogásával nívós kiállítással adhattunk hálát Istennek és örvendeztethettük meg egymást 2017-ben, amelynek során evangélikus és református gyülekezetek adták kölcsön szép írott és tárgyi emlékeiket. Vas megye sárvári szellemi központtal kiemelkedő szerepet játszott a 16. század derekától a magyar ajkú evangélikusság történetében. Nemes urak, lánglelkű prédikátorok, tudós tanítók, a legsötétebb ellenreformációs időkben is hűséges gyülekezetek, a türelmi rendelet után poraikból éledő közösségek, 1848— 1849-ben a hazáért égő és harcoló protestáns elődök, költő és író óriások voltak szülöttei és alkotó lakói e szelíd pannontájnak, amely rezdüléseiben hordozza a mai napig azt a szellemiséget, ami - persze nem kizárólag, de jelentős mértékben - a reformáció hatására alakult ki. E kiadvány összefoglalja és dokumentálja a kiállítás anyagát és egyben köszönetét mond az egyház Urának, aki megáldotta az előttünk jártakat, és a ma élő vasi evangélikusokat, reformátusokat 500 év után is folyamatos teremtő és megváltó munkájába akarja vonni. Gregersen-Labossa György lelkész Szombathelyi Evangélikus Egyházközség Tisztelt Olvasó! A reformáció 500. évfordulójára meghirdetett emlékév alkalmából a Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltára a Szombathelyi Evangélikus Egyházközséggel együttműködve valósította meg az „Ágostai és helvét - A reformáció története Vas vármegyében"című kiállítást. A példaértékű összefogás eredményeként megszületet időszaki tárlatot 2017. október 25. és december 15. között több száz látogató, köztük gyülekezeti hívek, lelkészek, iskolás csoportok és helytörténet iránt érdeklődők tekintették meg a levéltárban. A templombelső hangulatát idéző térben megrendezett kiállítás nem pusztán levéltári dokumentumok - iratok, tervrajzok, pecsétek és nyomtatványok - köréből válogatott. A megye területén működő gyülekezetek ugyanis önzetlenül rendelkezésre bocsátották legféltettebb kincseiket, ennek köszönhetően a tárlókban évszázados korú liturgikus eszközök, kelyhek és kancsók, bibliák, énekeskönyvek is feltűntek, de a látogatók templomi zászlókkal és különféle egyházi viseletekkel is megismerkedhettek. Az oldalfalakon 14 tematikus egységet felölelő, képekkel gazdagon illusztrált tabló ismertette a reformáció Vas vármegyei történetét, esetenként kitekintéssel néhány megyehatáron kívül eső, de a helyi folyamatokra meghatározó erővel bíró településre - Bük, Csepreg - is. Az érdeklődők a hitújítás hatásának első megjelenésétől kezdve áttekintést kaphattak a protestantizmus helyi jellegzetességeiről, az ellenreformáció eseményeiről, az artikuláris helyekről, a protestáns nyomdák, templomok és iskolák működéséről, a felekezetekhez kötődő egyesületi életről, nevezetes evangélikus és református családokról és tudósokról, a liturgikus viseletekről, illetve térképes ábrázolás segítségével a gyülekezetek egykori és mai elterjedéséről. A tárlatra összegyűjtött anyag a megyében jelen levő két nagy protestáns egyház, az evangélikus és a református felekezet történetéről olyan gazdag áttekintést nyújtott, amelyhez hasonló átfogó összegzésre korábban még nem volt példa. A szervezők ezért is döntöttek úgy, hogy e kiállítás anyagát nyomtatott formában is közreadják. A terv megvalósításáért köszönet illeti a Reformáció Emlékbizottságot, amelynek nagylelkű anyagi támogatása nélkül ez a kiadvány nem jelenhetett volna meg. dr.Melega Miklós levéltár-igazgató Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltára
