Melega Miklós (szerk.): Ágostai és helvét. A reformáció története Vas vármegyében (Szombathely, 2018)
Km ária Terézia egyházpolitikájával ellentétben II. József felvilágosult abszolutizmusában jelentős szerepet játszotta vallási tolerancia. 1781. október 25-én - szinte pontosan a 100 évvel az artikuláris törvények elfogadása után - a protestánsok, ha nem is teljes, de sokkal nagyobb szabadságot kaptak vallásuk gyakorlásában. Kiengedte a híveket a magán vallásgyakorlás szűk medréből és lehetővé tette annak nyilvános megjelenítését. A magánéletben biztosította az állami hivatalok elnyerésének lehetőségét, a III. Károly bevezette dekretális eskü nélkül, megszüntette a vegyes házasságokból született gyermekek kötelező katolikus nevelését. A gyülekezetek iskolákat alapíthattak és tanítókat alkalmazhattak.1 Engedélyezte az önálló egyházközség alapítását illetve templom építését, legalább 100 család összefogása esetén. Mivel ekkora lélekszámú protestáns település kevés volt a vármegyében, sok templom a környékbeli falvak erejének egyesítésével (affiliálás) születhetett meg. Az új imaházakkal szembeni követelmények:- udvarban kellett állnia, kapuja nem nyílhatott utcára- tornyot nem építhettek. A magyar kormányszervek és a katolikus egyház ellenállása miatt a végrehajtás késett, így az első templomokat csak 1783-ban kezdték építeni.2 A magtártemplomok berendezése Az evangélikusok által a reformáció után emelt épületek oldalhajó, kápolna és torony nélküliek, az így nyert alakjuk miatt magtártempiomnak is nevezik ezeket. Lehetőleg az egész gyülekezetét egyszerre akarták befogadni, ezért a férőhelyeket karzatokkal növelték, amelyek mindegyike kiváló ácsmunka, belsőépítészeti műremek. Itt kapott helyet az orgona is, amely fontos szerepet játszik az istentiszteletek alatti közös éneklések zenei kíséretében. A tér hangsúlyos pontján áll a keresztelőkút és a szószékoltár, amelyen oltárkép - gyakran az Utolsó vacsora - látható. A szószékoltár a liturgikus cselekmények egységesítése okán jött létre, hiszen ott történnek az istentisztelet legfontosabb részei: a lelkészi ima, az igehirdetés, az úrvacsora, az esketé- sek, sok helyen keresztelések is. Az épületek belső képe A Szószékoltár Meszlenben, 1785 (Fotó: Bartos Róbert, 2017) egyszerű, szinte dísztelen, amely arra vezethető vissza, hogy Luther a Bibliával ellenkező berendezéseket, díszítéseket eltávolíttatta.3 A mai templomok már más képet mutatnak, mivel a gyülekezetek, amint jogi illetve anyagi lehetőségeik lehetővé tették, tornyot emeltek, hogy Isten háza számukra is teljessé lehessen. Jegyzetek 1 Mályusz Elemér: A türelmi rendelet. II. József és a magyar protestantizmus. Bp„ 2006.654 p. 2 Protestáns templomok (http://mmi.elte.hu/sza- badbolcseszet/mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/ index57a2.html?option=com_tanelem&id_tane- lem=637&tip=0 (Megtekintve: 2017. október 1.) 3 Az evangélikus liturgia és építészeti kerete (http:// www.eptort.bme.hu/ doc/szakral/szakral3. html#3 (Megtekintve: 2017. októberi.) !! 'Mim A A kőszegi templom orgonakarzata, 1783 (Fotó: Söptei Imre, 2013) 12
