Melega Miklós (szerk.): Ágostai és helvét. A reformáció története Vas vármegyében (Szombathely, 2018)
\ főleg kisnemesek lakta településen az 1600-as évek elejétől már tudunk az evangélikus vallás jelenlétéről, ami a század végére túlnyomóvá vált a lakosság körében. Első ismert lelkésze Laki János, aki 1674-ben került a gyülekezet élére, és akit ebben a pozíciójában idéztek a pozsonyi (ma: Bratislava, Szlovákia) vésztörvényszék elé. 7 évvel később a soproni országgyűlés döntése értelmében - Nemescsó mellett - Vas vármegye második, az evangélikusoknak törvényben engedélyezett nyilvános istentiszteleti (artikuláris) helyeként működhetett. A 76 környékbeli községből érkező hívek sokáig egy, a temetőben felállított sátorban gyakorolhatták vallásukat, ezt váltotta fel 1711-ben egy fából épült kápolna. Nemcsak a templomot, de évtizedeken át a lelkipásztort is nélkülözniük kellett, annak ellenére, hogy az 1695-ben újjászervezett Kemenesaljái Egyházmegye természetes központjának számított. Tanítót azonban folyamatosan tartottak a nemesdömölki (ma: Celldömölk) nemesek.1 1731-ben, III. Károly király rendelete után történt először kísérlet a környékbeli gyülekezetek felszámolására, de akkor még a hívek ellenálltak. Következő évben hosszas tárgyalások után kénytelenek voltak átadni a templomok kulcsait a személyesen megjelent alispánnak. Nemesdömölk egyedül maradt evangélikus hitében. A hívek megnövekedett száma miatt még nagyobb szükség mutatkozott kőtemplom építésére, amelyhez már 1736-tól kérelmezték a telek kijelölését. 1743- ban kezdték építését, ám a pórdö- mölki (ma: Celldömölk) ben- ~ cés szerzetesek bejelentését követően újabb hónapokat késett a befejezés, illet ve a templomi bútorzat és felszerelés beszerzése. Végül 1744. december 6-án szentelhették fel az új imahelyet. Ebből az épületből mára csak a szépen faragott keresztelőkút maradt meg.2 A türelmi rendelet után a környező gyülekezetek újjászerveződtek, Nemesdömölk az artikuláris hely adta jelentőségét elveszítette. Ám a természetes lakosságnövekedés miatt továbbra is ' szükség volt a nagyobb méretű '4& templomra, sőt 1897-ben ▲ A templom legkorábbi berendezési tárgya: a keresztelőkút (Fotó: Bartos Róbert, 2017) I Úrvacsorái kancsó (Celldömölki Evangélikus Egyházközség)
