Zágorhidi Czigány Balázs (szerk.): Vasvári káptalan - vasi települések 1217-2017 (Szombathely, 2018)
\ ▲ Vas vármegye címeres pecsétnyomója a XVIII. szazadból (MNL VaML Pecsétgyűjtemény 576.) volt, ide tartozott a korabeli Győr, Moson, Sopron és Vas vármegye, továbbá kisebb-nagyobb részek Veszprém és Komárom vármegyékből. A főesperességek a főesperesek felügyelete alá tartoztak, akik többnyire a püspöki székhelyen működő magasrangú papi testület, a székeskáptalan tagjaiként tevékenykedtek. Vasvár - mint a püspöki székhelytől legmesszebb fekvő főesperesi központ - önálló fejlődési utat járt be: főesperese helyben maradt és személye körül egy kisebb egyházi testület, ún. társaskáptalan jött létre, amelyet röviden vasvári káptalannak nevezünk. A káptalan elsődlegesen egyházi feladatokat - közös liturgia, egyházigazgatás és egyházi bíráskodás - látott el. Tagjai, a kanonokok magasan képzett egyházi személyek voltak, akik leginkább külföldön tanultak és komoly egyházjogi gyakorlattal rendelkeztek. A káptalan iskolát működtetett és fontos világi funkciót is betöltött: peres eljárásokban vett részt, ezekről okleveleket állított ki és őrzött meg levéltárában. A testület elöljárója a prépost volt (aki egyben a vasi főesperesi feladatokat is ellátta), főbb tisztségeit a liturgiát vezető éneklőkanonok (cantor), a káptalan vagyonáról - így a levéltárról is - gondoskodó őrkanonok (custos) és gazdasági ügyeket intéző dékán (decanus) viselték. A vasvári káptalan alapítását az egyházi hagyomány Szent István királyhoz kapcsolja, de minden bizonnyal ennél később jött létre. Történetének első és egyben egyik legrészletesebb forrása a káptalani birtokok 1217. évi összeírása, amelyet jelen kiadványunkban mutatunk be az oklevél kiállításának nyolcszáz éves évfordulója alkalmából. A középkori győri püspökség a főesperesi székhelyekkel ‘ (Isztin Gyula rajza) A vármegye és a káptalan székhelye egészen a XVI. század közepéig Vasvár volt, ekkor azonban a növekvő török fenyegetés elől a Rába túloldalára, a várral és városfalakkal rendelkező püspöki mezővárosba, Szombathelyre települt át. A káptalan fontos szerepet játszott abban, hogy 1777-ben Szombathelyen jött létre új püspökség, és ez a tény aztán véglegessé tette azt is, hogy a megyeszékhely Szombathelyen maradt. Mindkét intézmény ma is létezik és nevében őrzi vasvári eredetét: a megyét Vasvárról nevezik Vasnak, a szombathelyi püspök személye körül tevékenykedő káptalan hivatalos neve pedig napjainkban is Vasvár-Szombathelyi Székeskáptalan. 3 A vasvári káptalan 1588. évi pecsétnyomója ▲ Szent Mihály alakjával (másolat, VM)
