Zágorhidi Czigány Balázs (szerk.): Vasvári káptalan - vasi települések 1217-2017 (Szombathely, 2018)
ОCsehit faluként említi az 1217. évi összeírás, nevét Cheeh formában adja meg, de az eredeti oklevélben feltehetően Chech alak állhatott, amely a ’cseh’ ejtésnek felel meg. A falura vonatkozó következő adat 1275-ből származik, amikor a településnevet Chehy formában írták le. A Cseh és Csehi név még a későbbiekben is váltakozott, az utóbbi csak a XIV. század második felétől állandósult. Az összeírás Csehiben egy szőlőt vett számba, ami azt jelenti, hogy a falu nem állt a káptalan tulajdonában. Az 1275. évi adatból tudjuk, hogy Csehi eredetileg várbirtok volt, és még korábban IV. László király (1272-1290) adományozta a szomszédos mindszenti vagy potyi Kádár fia Mihálynak. Mihály halála után a királyra visszaszállt birtokot előbb Mihály testvéreinek, majd - adományát visszavonva - Osl bán fiának, Jakabnak adta. A kettős adományból hoszszas pereskedés származott, amely úgy oldódott meg, hogy 1339-ben Osl bán leszármazottai megvásárolták a birtokot a mindszenti nemesektől. Ettől kezdve a falu az Osltól származó Ostfiy család tulajdonába került, akik igyekeztek itt további területeket is szerezni, és hatalmaskodásaikkal állandó fenyegetést jelentettek a vasvári káptalan és jobbágyai számára. A falu egyes részei a család különböző ágai között oszlottak meg, egy nagyobb birtokrész pedig a Veszprém megyei Somló várának tartozéka lett, és ennek következtében a középkor végén idegen családok kezére jutott. Az itteni szőlőbirtokot a káptalan már 1298-ban tovább bővítette egy szőlővel, de a középkor folyamán még többet is szerzett, sőt a faluban is jobbágytelekhez jutott. A falu nem rendelkezett templommal, egyházigazgatásilag a szomszédos Csehimindszenthez tartozott, ahol a káptalannak szintén voltak birtokrészei. Mindszent és filiális községe, Csehi egyházi tizedének negyedrésze a káptalan jövedelmeit növelte, így a falu különösen is nagy jelentőséggel bírt számára. Szőlőhegyét a középkortól a közelmúltig az egyik legnagyobb kiterjedésű és legjobb minőségűként ismerték a környéken, a káptalan még akkor is gondoskodott róla, amikor a falu a török időkben elnéptelenedett. Az újkorban a falu nagy részét a Festetics család szerezte meg, de a káptalan megtartotta birtokrészeit, itteni szőlőit csak a XX. század elején adta el. Temploma a XVIII. században épült. Csehi látképe kelet felöl ▼ viILa cheeh A csehi Szent Anna-templom ▲ (Fotó: ZCB, 2019.) ncvnffli céML' csehi
