Zágorhidi Czigány Balázs (szerk.): Vasvári káptalan - vasi települések 1217-2017 (Szombathely, 2018)
kenéz (mosó] Kenéz kétszeresen is megjelenik • 'Щ az 1217. évi összeírásban: egyrészt megnevezik Kenéz prédiumot, amely részben a mai falu elődjenek tekinthető, másrészt felsorolják : ;r-£KNbz.::y. Mosó prédiumot is, amely viszont mint kisebb birtokrész később a falu határába olvadt. A falu nevét Kynih alakban írták le, ami feltehetően elírás, a szó végén egy kacskaringós ’z’ betű állhatott, amelyet az 1412. évi átíráskor Ъ’-nak olvastak. A következő okleveles adatban 1237-ben már helyesen Kyniz alak szerepel, amelyet a maihoz hasonló módon ’kiníz/keníz’ formában ejthettek ki. Az összeírás idején Kenézen és Mosón is egy-egy prédiumot, azaz kisebb gazdaságot írtak össze, tehát a birtok egésze nem állt a káptalan tulajdonában. A következő, 1237. évi adatból ki is derül, hogy a szomszédban a kenézi udvarnokok faluja terült el, akikkel birtokvitája volt a káptalannak. A per során a káptalan igazolni tudta, hogy itteni földjeit III. Béla király (1172-1196) idejétől birtokolja, azaz a falu írott történelme egészen a XII. század utolsó harmadáig nyúlik vissza. 1240-ben az összeírásban is említett Baas comes leszármazottaival pereskedett a káptalan, ez utóbbiak a Csák nemzetséghez tartozhattak és ugyancsak Kenéz nevet viselő birtokuk volt. 1284-ben Csák nembeli Ugrin ezt a birtokot Tivadar bánnak adományozta, akinek kései leszármazottai aztán 1323-ban eladták azt a vasvári káptalannak, így Kenéz nagy része a káptalan birtoka lett. Ezután többnyire a szomszédos Bozzai és Pecöl birtokosaival kellett pereskednie a határok miatt. A kenézi udvarnokföldek sorsáról nincs információnk, azok feltehetően részben a pecöli Zarka család, részben pedig a káptalan kezére kerültek. A falu egészen a XX. századig a káptalan jelentősebb birtokai közé tartozott. Az 1217. évi összeírásban említett két malom közül az egyik, a Sárd - későbbi nevén Borzó patak - vizén álló egészen a XIX. századig megmaradt, a közelében elhelyezkedő majorság pedig még a közelmúltban is a Sárdi major nevet viselte. A falu plébánosa már 1298 körül feltűnik egy oklevélben. Bár a templomról középkori adat nem maradt fenn, az újkori leírásokból tudjuk, hogy eredetileg Szent Miklós tiszteletére emelték, a műemléki kutatások pedig igazolták, hogy a ma is álló templom egy része középkori eredetű. A kenézi Szent Miklós-templom A (Fotó: ZCB, 2019.) Kenéz, utcaképp (Fotó: ZCB, 2019.) pRedium kynih rfy'-úP pRedium musov
