Zágorhidi Czigány Balázs (szerk.): Vasvári káptalan - vasi települések 1217-2017 (Szombathely, 2018)

Zsigmond király pecsétje ► \l

(MNLOLV181.)

Zsigmond király 1412. évi átíró oklevele ▼ \

(SZEL Oklevéltár 79.)

kori királyi oklevélnek, tartalmilag jól tükrözi a XIII. század eleji birtokviszonyokat, több részlete igazolható a későbbi forrásokból, a tulajdonnevek helyesírása pedig többnyire a korabeli hangjelölést követi. Természetesen vannak azért problémás részek a szövegben, ilyenek mindenekelőtt a későbbi betoldások. Az a két tagmondat, amely egyformán „ahol most” formulával kezdődik, bizonyára egy későbbi lapszéli, vagy sorközi megjegyzésből került a szövegbe. Pácsony esetében az „ahol most szénát kaszálnak” megjegyzés arra utal, hogy a prédium idővel elnéptelenedett és helyén kaszáló alakult ki. Szentmihályfalva esetében az „ahol most ugyanazon monostor vendégtelepesei laknak” kezdetű rész pedig inkább a XIII. század végének viszonyait tükrözi, amikor a királyi és a káptalani városrész polgárai egyaránt igyekeztek különféle szabadságokra szert tenni. A tulajdonnevek helyesírásában is vannak következetlenségek: Szilvágy nevének Zyluag írásképe megfelel a XIII. századi gyakorlatnak, a Szciluag alakban viszont ez keveredik a XV. századi hangjelöléssel. Szándékos hamisítás vagy betoldás nyoma azonban nem mutatható ki. Megőrizhette viszont az eredeti oklevélszöveg még korábbi írásos dokumentumok emlékét is, például azoknál a részeknél, ahol hosszabb-rövidebb határleírások szerepelnek. Természetesen ezek a leírások származhatnak szóbeli közlésből is, de ott, ahol tudjuk, hogy korábbi királyi adományról van szó (Megyehíd, Kenéz és Szentmihályfalva), feltehető egy királyi adománylevél megléte is. Különösen igaz ez Szentmihályfalvára, ahol a határleírás mellett külön utalás történik (III.) Béla király adományára, sőt az adományozás indokára is.

II. András király 1217. évi oklevele nemcsak a vasvári káptalan szempontjából bír rendkívüli jelentőséggel, hanem egyben Vas megye történetének is egyik első, részletes forrása. Az oklevélben a káptalani birtokközpont, Szentmihályfalva, a vasvári vár, a távoli Szentgotthárd és a Sopron megyei Illmic birtok mellett még tizenöt Vas megyei település, birtok vagy birtokrész első említése szerepel, ami helytörténeti szempontból is rendkívül fontossá teszi.