Személyes idő, történelmi idő - Rendi társadalom, polgári társadalom 17. (Szombathely, 2006)
A „KÍSÉRTŐ MÚLT", AVAGY „JELEN A MÚLTBAN" - Buskó Tibor László: „A Göcsejhez tartozni" - A történeti örökségre utaló fogalomhasználat diszkóntinuitás-modelljének tanulságai néhány göcseji kistérség példáján
124 Személyes idö - történelmi idő Buskó Tibor László dálkodási formák, az életmód, a népművészet stb. is hasonló sajátosságokat mutatott volna, hiszen ez utóbbiak is beleilleszthetők abba az eróziós folyamatba, amely a modernizáció hatására ment végbe a hagyományos népi kultúra életvilágában. Azonban a kétségtelen erózió ellenére a történeti örökség távolabbi múltra vonatkozó komplexuma a „Göcsejhez tartozás" erre utaló fogalmával együtt nagyon is jelen van/volt a kistérségek bizonyos önmegnyilatkozásaiban. A továbbiakban ezt a paradox jelenséget próbálom megmagyarázni a fogalomhasználat diszkontinuitás-modelljének segítségével. „A GÖCSEJHEZ TARTOZNI" - A FOGALOMHASZNÁLAT DISZKONTINUITÁS-MODELLJE Az előző alfejezetben arra tettünk sikertelen kísérletet, hogy a történeti örökség távolabbi múltra vonatkozó komplexumát a történeti események kontinuus rendjén keresztül értsük meg. Most, hogy a kudarc tényét rögzítettük és okait úgyahogy megértettük, érdemes továbblépni. Míg az előzőekben szándékoltan választottuk ki az Őrség-Göcsej-Hetes Térségi Területfejlesztési Társulás egyik olyan önmegnyilatkozás-részletét, amely mintha a „Göcsejhez - Heteshez, Őrséghez - tartozás" fogalomhasználatának kontinuitását sugallta volna, addig most egy másik önmegnyilatkozást, nevezetesen a Göcsej Becsvölgye Kistérségi Társulást, a Felső-Göcsej Kistérségi Társulást, illetve a Gellénháza Térsége Kistérségi Társulást Becsvölgye vezetésével tömörítő Göcsej Térsége Vidékfejlesztési Társulás 1999-ben - szintén a SAPARD-programban való részvételre kiírt pályázat alkalmából - elkészített stratégiai programjának egy részletét vesszük szemügyre. Konkrétan a térség fejlesztési prioritásai között szereplő, a Göcsej kulturális örökségének vállalása és védelme című intézkedéscsoportjáról van szó. A vizsgálandó idézet a következőképp hangzik: ,/í Göcsej-imázs megteremtése a néprajzi hagyományok felújításával, a falvak megújításával, a tájegység szépségének népszerűsítésével, újra felfedezésével. A civil közösségek számára jelentős aktivitási mező biztosítása a község fejlesztéséért a falumegújításért dolgozók és a hagyományőrzést vállaló művészeti együttesek kiemelt támogatásával " xl Az Őrség-Göcsej-Hetes Térségi Területfejlesztési Társulás és a Göcsej Térsége Vidékfejlesztési Társulás önmegnyilatkozásai mintha egymással ellentétes állításokat fogalmaznának meg. Az első önmegnyilatkozás ugyanis a távolabbi múlt történeti örökségének élő voltát hangsúlyozza, míg a második a néprajzi hagyományok felújítását szorgalmazza, márpedig teljesen nyilvánvaló, hogy ha ezeket fenntartás nélkül élőnek tekintenék, akkor nem lenne mit felújítani rajtuk. Lehetne persze azt mondani, hogy valamilyen okból a Csesztreg központú kistérség néprajzi hagyományai élőbbek, mint a Becsvölgye központú kistérségé, de a modernizáció általános hatásainak fejtegetése után nem sok alapunk van er17 Kistérségi Agrárstratégiai és Vidékfejlesztési Program- Stratégiai program. Őrség-Göcsej-Hetés Térségi Területfejlesztési Társulás. 1999. 3.2. „Göcsej kulturális örökségének védelme és vállalása" fejezet.
