Személyes idő, történelmi idő - Rendi társadalom, polgári társadalom 17. (Szombathely, 2006)

A „KÍSÉRTŐ MÚLT", AVAGY „JELEN A MÚLTBAN" - Vörös Boldizsár: „Új mozgalom" - „régi eszközök"? Vitatkozó vélemények a magyarországi szociáldemokraták propagandamódszereiről a 19-20. század fordulóján

110 Személyes idő - történelmi idö Vörös Boldizsár Marx-vezércikke szerint A tőke „a tudományos szocializmus evangélium"

1 -a. Óvatosabban, a méltató kifejezés eredetére is utalva, a Népszava (Volkssimme) 1895-ben közölt Engels-életrajzának szerzője ezt írta: „Mar* »Tőké«-jét a munkásosztály bibliájának nevezték. Ha ezt a valamelyest az egyházra sandító kifejezést akarjuk használni, akkor ez talán inkább illik a Kommunista kiáltványra"

19 Határozottan bírálta viszont e méltatási eljárást Garami Ernő, aki a 20. század elején több ízben közzétett Marx-Engels-életrajzában leszögezte: ,JWarx Kapualját a modern szocializmus bibliájának is nevezték már, ami persze csak a könyv jelentőségére nézve lehet találó - szó szerint véve éppen Marx maga tiltakozott volna legerélyesebben az ellen, hogy öt prófétának avagy evangélistának, a szocialista munkásokat pedig vakon hívőknek tegyék meg. A Kapital nem prédikál, hanem fölvilágosít, nem hitet követel, hanem bizonyít. S ezért a Bibliával való összehasonlítás, amennyire jellemzi is a mü nagy jelentőségét, nem jellemezheti annak korszakalkotó tudományos értékét"' E kifejezéshasználat legalábbis problematikus voltát pedig más korabeli szociáldemokrata szerzők is felismerték: jól mutatják ezt azok a méltatások, amelyeknél írójuk, bár használta a keresztény vallásosság kifejezéskészletéből származó minősítést, határozottan törekedett arra, hogy az olvasó ne eredeti, vallásos összefüggésrendszerében értelmezze azt. Ennek érdekében a szerző idézőjelbe tehette a problematikus kifejezést, esetleg elláthatta jelzővel is. így a Vegyipari Munkás egyik, 1918-ban közreadott cikke szerint „»Világ proletárjai, egyesüljetek!« - hirdették a mi »lángoszlopaink« és szavuk nyomán egybekapcsolódott az egész világ jogtalan páriáinak harcos küzdelme"'

1 Büchler József pedig A Villamos szintén 1918-ban közölt Marx-méltatásában ezt írta A tőke megjelentetéséről: Marx halála után Engels Frigyes adta ki a három vaskos kötetre terjedő »szocialista bibliát«"?

2 A keresztény vallásosság kifejezéskészletéből származó minősítés eredeti összefüggéseiből való kiszakítását a szociáldemokrata kiadvány szerzője azzal is megpróbálhatta elérni, hogy részletesen elmagyarázta az olvasónak: miként kell értelmeznie a méltatást. így például a Litográjia 1918-ban publikált Marx-vezércikke ezt írta a forradalmárról: ,J\íarx próféta volt, nem olyanfajta, mint amilyenek a testamentumokban és evangéliumokban vannak, hanem tudós, aki a tudomány eszközeivel néz a jövendőbe és aki mindenkinek a kezébe adja az eszközöket, hogy megadassék mindenkinek a jövendőbe látás"'

3, Büchler József pedig ekként értékelte A tőkéi a Dohánygyári Munkás 1918. évi Marx-méltatásában: „Ez a könyv tulajdonképpen a szocialista világnézettel bíró emberek bibliája. De 18 Marx Károly. = Népszava, 1893. márc. 10. 2. p. 1 Friedrich Engels. 2. [rész] = Népszava (Volksstimme), 1895. aug. 9. 2. p. 20 Garami Ernő: Marx és Engels élete. In: Marx és Engels válogatott müvei. Szerk., bev., jegyz. kísérte, a ford, átnézte Szabó Ervin. 1. köt. Ford. Bresztovszky Ernő et al. Bp., 1905. 32-33. p. Garami Marx-Engels-életrajza 1909-ben, 1918-ban és 1919-ben is megjelent. 21 Marx Károly, ... = Vegyipari Munkás, 1918. jún. I. 3. p. 22 Büchler József: Marx Károly, 1818-1918. = A Villamos, 1918. máj. 12. 2. p. 2

" Marx Károly. Születésének századik évfordulója. = Litográfia, 1918. máj. 9. 2. p.; Lásd még: PcSrácz Géza: Marx. = Munkásbiztosítási Tisztviselők Lapja, 1918. máj. 15. 1-3. p.