Személyes idő, történelmi idő - Rendi társadalom, polgári társadalom 17. (Szombathely, 2006)

A „KÍSÉRTŐ MÚLT", AVAGY „JELEN A MÚLTBAN" - Csóti Csaba: Korszakolás és tradíció(k) egymásra hatása Bergel József Magyarországi zsidók története című művében

Korszakolás és tradíció(k) egymásra hatása Bergel József Magyarországi zsidók története ... 79 bői az emancipáció felé vezető lépések emelkednek ki, a zsidó történelem célja és értelme a zsidóság egyenjogúsítása, sőt a magyarságba való beolvadása. Ennek szellemében már könyve bevezetőjében leszögezte: ,ßgy rég elveszett és talán soha vissza nem nyerhető , s éppen azért csak képzeletben létező hazához ragaszkodni , - nemkülönben az öröklött erkölcsöket kegyelettel fenntartani, ma már a ritkaságok közé tartozik. Annál mélyebb gyökeret vert a zsidóban a vágy, az immár megkedvelt hazai földhöz ragaszkodni, mely neki szerető, testvéri jobbját nyújtja, és mely őt a most már valóban nyert új hazának érdekeihez feloldhatatlan kötelékkel csatolj''a/'

18 Az asszimiláció iránti vágy Bergel gondolkodásában rendkívül erőteljes lehetett. A magyar nemzeti érzés, a liberalizmus és az 1848. évi forradalom iránti lelkesedésének már a Magyarországi zsidók története 1879. évi megjelenése előtt két esztendővel is hangot adott.

19 1877-ben a kiegyezésről mint a „magyar nemzeti géniusz" felemelkedéséről emlékezett meg.

20 Az emancipációs törvény elfogadásakor pedig így fogalmazott: ,^i magyar izraelitákra nézve is áttörte valahára a szabadság napja az előítéletek sötét fellegét. Deák, a bölcs hazafi kimondd: »legyen világosság«, s lön tiszta, embereket boldogító világosság. A zsidók emancipátiója ténnyé vált"~ . A magyar nemzeti célok és a zsidóság „magyarosodásának" vágya erőteljesen jelent meg a neológ történelemfelfogás két nagy alakjának müveiben is. Kohn Sámuel 1884-ben, Venetianer Lajos 1922-ben publikált munkájában egyaránt igyekezett a zsidóság történelmét a magyar nemzeti történelemhez igazítani. Felfogásuk szerint a „magyar zsidók" története lényegében nem más, mint az izraelita vallású magyarok története. Korszakolásukban a magyarországi zsidó történelem korszakait leginkább a magyar történelem korszakaihoz igyekeztek igazítani. A „két nagy" történetíró előtt öt, illetve 43 évvel, hasonló módon járt el Bergel is. Könyvében alkalmazott korszakolást, illetve az egyes korszakok történeti összegzését már bevezetőjében megismerteti olvasójával. „Első korszak. A zsidók a pogány vallású magyarok idejében. - E korszakban a zsidó háborítatlan egyetértésben és közös jogokban élt úgy a magyar, mint az ország egyéb nemzetiségeivel, kikkel házassági kötelékbe is léphetet. 800-1000. Második korszak. A zsidók az Arpád-házból származott királyok alatt. - e korszakban a kereszténység, vagyis inkább a kereszt, papság hazánkban is úgy, mint másutt, megzavarni kezdé az eddig fennállott egyetértést, mennyiben a zsidót lassan-lassan kiszorította az állampolgárság köréből. 1000-1301. ,s Bergel, 1879. 13. p. 19 ,Megjött 1848 márcz. 15-ike s azzal a haza szabadságának hajnala egész pompájában virradt fel. A modern alapokra fektetett alkotmány helyre állítatott, független, felelős m. ministerium neveztetett ki és az uj országgyűlés összejövetele Budapesten július 5-ére tüzetett ki" Bergel, 1877. 29. p. 20 Bergel, 1877. 43-44. p. 21 Bergel, 1877. 53. p. *