Személyes idő, történelmi idő - Rendi társadalom, polgári társadalom 17. (Szombathely, 2006)

A „KÍSÉRTŐ MÚLT", AVAGY „JELEN A MÚLTBAN" - Völgyesi Orsolya: Egy „immorális" magyar író a történelmi korszakváltások határán: Kuthy Lajos változó megítélései

Egy „immorális" magyar író a történelmi korszakváltások határán: Kuthy Lajos változó megítélései 71 Kuthy már pusztán írói tevékenysége folytán is több szállal kötődött az 1840-es évek ellenzéki törekvéseihez. Gyulai Pál az 1860-as években Vörösmarty-monográfiájában már úgy fogalmazott, hogy Magyarország valamennyi költője" az ellenzékhez tartozott, hiszen a „magyar ellenzék maga volt a nemzet, mely lételeért küzd'\

45 Ezzel a megállapítással Gyulai természetesen néhány olyan írót, költőt ki is zárt az irodalmi kánonból, akik a reformkorban nem tartoztak az ellenzéki mozgalomhoz, így például Császár Ferencet, akivel egyébként maga Kuthy jó kapcsolatban volt. Akik azonban elítélték Kuthyt, éppen múltja miatt tartották tettét megbocsáthatatlannak. Szerintük országos hírneve és népszerűsége, határozott ellenzéki álláspontja és az ügyvédi vizsgától való eltiltása, az 1840-es években a Batthyány Lajos mellett betöltött magántitkári állás éles ellentétben állt az 1850-es években bekövetkezett szerepvállalásával. Greguss Ágost, a Kisfaludy Társaság titkára szerint éppen a Kuthynál bekövetkezett látványos és nyilvánvaló politikai fordulat tette lehetetlenné, hogy az irodalmi életbe visszatérhessen.

4 Persze nem szabad elfelejteni, hogy az írók közül a már említett Lauka Gusztáv mellett Arany János és Vajda János is vállalt valamiféle hivatalt az 1850-es években. Lauka, aki 1848-ban az országgyűlési irattár jegyzője volt, 1849 tavaszától pedig Riskó Gusztáv kormánybiztos mellett tevékenykedett, már 1851-ben Kende Zsigmond szatmári megye főnök titkáraként dolgozott, majd Nagyváradon, végül Pesten viselt hivatalt.

47 Arany pedig, aki 1849 májusától a Belügyminisztériumban helyezkedett el mint fogalmazó,

48 1850-185l-ben Nagyszalontán (ma: Salonta, Románia) Kenyeres János járási szolgabíró mellett dolgozott.

49 Vajda János a szabadságharc alatt honvéd volt, 1849-ben besorozták az osztrák hadseregbe, az 1850-es évek elején azonban kénytelen volt Budán a Földbecslési Hivatalnál elhelyezkedni.

50 Érdemes a kevéssé ismert Csanády György pályáját is megGyulai Pál: Vörösmarty életrajza. In: Gyulai Pál válogatott müvei. Vál., szöv. gond. Kovács Kálmán. Bp., 1989. 1099. p. (Magyar remekírók) Uo. „Még életében meghalt barátainak és az irodalomnak. Politikai fordulata ölte meg. Akadtak mások is, kik részint szükségből, részint állhatatlanságból, részint külön fenntartott szándékkal megtették ugyanezt a lépést, s nem lévén se oly országos hírűek, se oly határozott ellenzéki állásukról ismeretesek, mint ő, a nagy kísérlet meghiúsultával többnyire visszatérhettek előbbi körökbe." Idézi: Kemény István: Az „irodalom grófja". Egy magyar író útja a népszerűség csúcspontjától a csődig és a társadalmi bojkottig. = Pesti Napló, 1939. aug. 27. 30. p. Kovács Ida: Lauka Gusztáv. In: A márciusi ifjak nemzedéke. „Nem küzdénk mi sem dicsőségsem díjért." Szerk. Körmöczi Katalin. Bp., 2000. (továbbiakban: Körmöczi, 2000.) 287-289. p. F.Kiss, 1987. 485. p. Arany ekkori hivatalvállalásának egykorú megítéléséhez érdekes adalék K. Nagy Lajos zsadányi lelkész följegyzése: K. Nagy Lajos: Adalékok Arany életrajzához és munkáihoz. Közread. Keresztury Dezső = Irodalomtörténet, 1974. 4. sz. 1049-1050. p. Kovács Ida: Vajda János. In: Körmöczi Katalin, 2000. 297-305. p.