Személyes idő, történelmi idő - Rendi társadalom, polgári társadalom 17. (Szombathely, 2006)

A „BOLDOG BÉKEIDŐKTŐL" AZ „ÁTKOSOKIG": KORSZAKKÉPZÉS A MAKROTÖRTÉNELEMBEN, ILLETVE A MEMOÁROKBAN ÉS AZ ORAL HISTORYBAN - Standeisky Éva: Önéletrajz-változatok. B. G. N. élete és kora önéletrajzai tükrében

Önéletrajz-változatok. B. G. N. élete és kora önéletrajzai tükrében 233 nyűgözi a hallgatóságot. Beszéde végén a munkásság vállára kapja, a nemzeti tanács megbukik, és az 6 elnöklésével új tanács alakul. A rendet és fegyelmet vaskézzel tartja fenn, a Károlyi-kormány öt, aki ekkor már a szociáldemokrata párt tagja, Rozsnyó kormánybiztosává nevezi ki."

5 A Tanácsköztársaság kikiáltása után is vezető funkciót töltött be: a direktórium elnöke lett. A megszálló cseh csapatok elől direktóriumi társaival Putnokra, majd Budapestre menekült, majd 1919 júniusában a térséget visszafoglaló magyar csapatokkal ismét a Felvidékre ment. A Tanácsköztársaság vezetői más kormánybiztost neveztek ki helyette, és a felajánlott helyettesi megbízást már nem vállalta el, hanem visszavonult a politikától. Különféle kereskedelmi vállalkozásokba kezdett, majd bankokban, gyárakban töltött be ügyvezető igazgatói állást. Mai szóhasználattal: menedzserként tevékenykedett. Először az akkor már Csehszlovákiához tartozó Rozsnyón próbálkozott egzisztenciát teremteni, majd a jobb megélhetés reményében áttelepült Magyarországra. 1918-ban és 1919-ben kifejtett tevékenysége miatt számíthatott arra, hogy mindkét országban eljárás indul ellene. 1920-ban a magyarországi felülvizsgálat során hat évre eltiltották a közalkalmazotti állástól. Szervezőkészségét, nyelvtudását és országismeretét a gazdasági életben igyekezett kamatoztatni. Nem csekély családi örökségét tetemes vagyonnal gazdagította, és ezt mindig valamilyen vállalkozásba fektette. Váltakozó sikerrel. A közalkalmazotti tevékenységtől való eltiltásának lejárta után sem sikerült tanárként elhelyezkednie, ezért angol és amerikai gyártmányú autókkal kereskedett, ám vállalkozása csődbe ment. 1929-ben rokoni, ismerősi kapcsolatok révén Pest vármegye allevétárnoka lett, évekig közalkalmazotti munkaviszony nélkül. Megszervezte a fővárosi székhelyű vármegye sokszorosító irodáját, amely jelentős nyereséget hozott mind a vármegyének, mind saját magának. 1938-ban a vármegyei hivatalban bekövetkezett váltás áldozata lett: az új alispán, Endre László előnytelen feltételekkel távozásra kényszerítette.

6 1939 elején hónapokig keresett állást. Állami hivataloknak, kereskedelmi és ipari vállalkozásoknak küldte el életrajzát. Felvételét kérte a Magyar Újságírói Kamarába, ahová 1939 elején fel 5 Egy forradalmi pályafutás. Fehér pap mint bolseviki kormányzótanácsi biztos. = Kassai Napló, 1919. dec. 7. 2. p. 6 Vági Zoltán: Endre László. Fajvédelem és bürokratikus antiszemitizmus a közigazgatási gyakorlatban, 1919-1944. In: Tanulmányok a holokausztról. 2. Szerk. Randolph L. Braham. Bp., [2002.] 110-118. p. B. G. N. ellenállói múltjának és Horthy-korszakbeli üldöztetésének bemutatásakor főként életének erre a mozzanatára hivatkozott. Valójában nem csupán világnézeti szembeállásról volt szó az új alispán és a fölevéltárnoki állásra pályázó B. G. N. között, hanem sokkal inkább a korábbi karrierlehetőségek megszűnéséről. B. G. N. a bukott alispán, Erdélyi Lóránt protezsáltja és egyik leghűségesebb munkatársa volt. Endre Lászlóhoz is alkalmazkodni kívánt, ő azonban mereven elutasította közeledési gesztusait. B. G. N. igazságtalannak érzett mellőzésébe nem nyugodott bele és a belügyminiszterhez címzett, 50 oldalas memorandumban részletezte Endre László önkényeskedéseit. Konfliktusuk megegyezéssel zárult.