Személyes idő, történelmi idő - Rendi társadalom, polgári társadalom 17. (Szombathely, 2006)
A „BOLDOG BÉKEIDŐKTŐL" AZ „ÁTKOSOKIG": KORSZAKKÉPZÉS A MAKROTÖRTÉNELEMBEN, ILLETVE A MEMOÁROKBAN ÉS AZ ORAL HISTORYBAN - Standeisky Éva: Önéletrajz-változatok. B. G. N. élete és kora önéletrajzai tükrében
232 Személyes idő - történelmi idő Standeisky Eva Ezekben az évtizedekben öt gyökeres politikai-társadalmi átalakulás forgatta fel az élet megszokott rendjét: az 1. világháborút követő forradalmak, a Horthyrendszer kiépülése, a 2. világháborút követő koalíciós kormányzati periódus, a pártállam létrejöttének időszaka (1947-1950), valamint az 1956. évi forradalom. A Horthy-korszakon, a koalíciós időszakon és a szocialista perióduson belül is történtek sokak életét más irányba fordító változások: a gazdasági világválság, a német megszállástól a felszabadulásig terjedő egy év, a fordulat évei (1947— 1949), a diktatúra enyhülése az első Nagy Imre-kormány éveiben, valamint az 1956. októberi forradalom és az azt követő megtorlás és konszolidáció. A 20. századi rendszerváltások megtörték a vezető politikusok és közszereplők pályáját, és többségük el is tűnt a közéletből. A második és a harmadik vonalban tevékenykedők többnyire átvészelték a gyökeres politikai változásokat: teljes mellőzésük, azonnali lecserélésük értelmetlen és keresztülvihetetlen lett volna. Ugyanakkor, ha állásukat meg akarták tartani, kénytelenek voltak alávetni magukat az új éra követelményeinek. Különösen nehéz helyzetbe kerültek azok, akik az előző rendszerben politikailag is exponálták magukat. Nemcsak szakmai alkalmasságukról, hanem politikai ártalmatlanságukról is meg kellett győzniük a hatalom új birtokosait. Az úri középosztálybeli B. G. N. e személyek közé tartozott. B. G. N. ÉLETE 4 B. G. N. 1890. december 14-én Gyomán (ma: Gyomaendrőd) született. A kitűnő érettségi után Budapesten eredetileg mérnöknek készült, ám két év után másik egyetemet választott: latin és magyar szakos hallgató lett, és ugyanakkor belépett a premontrei rendbe. 1915-től a rozsnyói (ma: Roznova, Szlovákia) gimnáziumban tanított, és diákjai körében nagy népszerűségnek örvendett. Megszerezte a bölcsész doktorátust, a szaklapokban irodalmi tanulmányokat, a helyi újságban színikritikákat, verseket publikált. Iskoladrámáját maga vitte színre. Vezette a város zenekörét, színdarabokat, műsoros esteket rendezett. Vadászott és kirándulásokat szervezett, a társasági élet kedvence volt. Nem csupán kiváló beszédkészségével, hanem kinézetével is magára vonta a figyelmet. Daliás termetét kiemelte a premontrei szerzetesrend elegáns fehér öltözete. Ezt a sikeres, egyenesnek tűnő életpályát fordította gyökeresen más irányba 1918-ban egyszerre a szerelem és a forradalom. Politikai karrierjének indulásáról így számol be az egyik korabeli lap: ,J(ozsnyó nemzeti tanácsot választott, de a polgárság régi, konzervatív hatalmú vezetőiből. A következő ülésen, bár tanácstag sem volt, [Gorzó] felszólal, de a szocialisták alig engedik szóhoz jutni. Hatalmas orgánuma túlszárnyalja a zsivajt, merész és különös dialektikája le4 A B. G. N. életéről megjelent egyetlen korunkbeli összefoglalónak csaknem valamennyi adata hibás, ami azért elszomorító, mert a gyanútlan olvasó általában autentikus forrásként kezeli az életrajzi lexikonokat, a politikusi életpályákat felvonultató enciklopédiákat. Az okozhatta a kisiklást, hogy a biográfia összeállítói elhitték és szolgaian átvették a leszármazott(ak) életmagyarázatát, vakon megbíztak a családtagok emlékezetében. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja, 1944-1945. Főszerk. Vida István. Bp., 1994. 156-157. p.
