Személyes idő, történelmi idő - Rendi társadalom, polgári társadalom 17. (Szombathely, 2006)

A „BOLDOG BÉKEIDŐKTŐL" AZ „ÁTKOSOKIG": KORSZAKKÉPZÉS A MAKROTÖRTÉNELEMBEN, ILLETVE A MEMOÁROKBAN ÉS AZ ORAL HISTORYBAN - Kövér György: Az érettségi éve: 1914. Napló és önéletírás metszéspontjai

224 Személyes idő - történelmi idő Kövér György Mindnyájan emlékszünk még a történelemkönyvek és tesztek időkezelésének sajátszerűségeire: vannak események, amelyeknél elegendő az évszám, vagy az évszám és a hónap ismerete, de vannak olyanok is, amelyeket napra pontosan kell tudni. Még a csak lineáris időben gondolkodó politikatörténet-írás is mintha számolna az események felpörgésével. Ha korábban a naplójegyzetek - és ezáltal az idő— megritkulásáról szóltunk, 1914 ősze láttán kell-e mondanunk, hogy a hóvégi adatok összegzése mennyire elnagyolt absztrakció. Azonban nem a háború, hanem a Pestre utazás folytán. 1914 szeptemberének összes kiadása tulajdonképpen a szeptember 27. és 30. közötti négy nap termése. Ha úgy tetszik, a magánéleti „histoire évenementielle" síkján ekkor még ezeken a napokon belül is összesűrűsödtek az események, és ez egycsapásra megemeli a forrást kiaknázni akaró történész láttató képességét is. Ahogy debreceni és püspökladányi átszállással, vonattal bumlizott fel Pestre - melynek költsége 13 korona 40 fillér volt -, és minden be- és átszálláskor, no meg az érkezéskor - talán bizonytalanságát kompenzálva túlzottan gavallérosan - 60 fillért adott a hordárnak. Ahogy a Nyugatiból 20 fillérért villamossal elzötyögött a szállodáig, ahol az első éjszakát töltötte 4 korona 40 fillér lefizetése ellenében. Csomagját ruhatárban helyezte el, amelyért 50 fillért fizetett. Másnap térképet, levelezőlapokat, bélyeget, újságot vásárolt, megebédelt egy étteremben - 1 korona 30 fillérért -, majd fiakkerre ülve - ez 2 korona 40 fillért kóstált -, elfoglalta a szállását, amelyért 30 koronát fizetett egy hónapra előre. Harmadnap nyakába vette a várost, hogy beszerezze az önálló élet nélkülözhetetlen mindennapi kellékeit: Odolt (a 4 korona 60 filléres ár kissé nagynak tűnő kiszerelést sejtet), szappant (1 koronáért), fésűt (80 fillérért), hajkefét (1 koronáért), Thymolt (50 fillérért), ruhakefét (1 koronáért), 3 db cipőkefét (90 fillérért), tükröt és boxot (szintén 90 fillérért). Negyednap az egyetem környékére is ellátogatott, és megvette a 40 fillérbe kerülő tanrendet, és 1 korona 40 fillérért kiváltotta az indexet, és befizette a 89 korona 20 fillérre rúgó tandíjat. Az utóbbi két napon már valószínűleg ugyanazon a helyen ebédelt, ugyanis pontosan ugyanannyit fizetett érte: 1 korona 6 fillért. Az egyetemi beiratkozással aztán helyükre rázódtak a felpörgött események, a napi rutin kiadások beírása is normalizálódott, ám felbukkantak az új helyszín és új életforma izgalmas kellékei: október l-jén a Vígszínház 1 korona, október 2-án csemegeként a gesztenye 10 fillér, október 4-én, vasárnap a mozi, majd ismét gesztenye, sőt sütemény is, október 10-én megint színházjegy, de most nem tudjuk, hová, viszont azt igen, hogy későn térhetetett haza, mert 10 fillér kapupénzt kellett fizetnie a házmesternek. Aztán újra a rendes hétköznapok, kuriózumként kedden az első, 36 fillérbe került kávéval, bizonyára kávéházban. Októberben szinte naponta felbukkant volt gimnáziumi osztálytársának, most szintén pesti medikusnak, Herczog Imré17 Első színházi élményére 4. elemista korából emlékezett vissza, és az a Tótleány című operett volt Böszörményben, az ún. Beregszászi féle-házban - amely később a Nejlon népncvü étterem volt a Kossuth utca 12. szám alatt - mutatták be Molnár Eszti primadonna főszereplésével. „Sohasem felejtem el azt a belső remegést, amit akkor és még sokáig, még Pesten egyetemi hallgató koromban is éreztem a függöny felgördülése előtt" A Kövér-család. 1. fűz. 54. p.