Személyes idő, történelmi idő - Rendi társadalom, polgári társadalom 17. (Szombathely, 2006)
A „BOLDOG BÉKEIDŐKTŐL" AZ „ÁTKOSOKIG": KORSZAKKÉPZÉS A MAKROTÖRTÉNELEMBEN, ILLETVE A MEMOÁROKBAN ÉS AZ ORAL HISTORYBAN - Kövér György: Az érettségi éve: 1914. Napló és önéletírás metszéspontjai
222 Személyes idő - történelmi idő Kövér György Hogy a könyvek beszerzése és elolvasása nem feltétlenül esett egybe, az szinte természetes. A sorozat első darabjáról, a Fazekas - Székely brosúráról - a benne fekvő cédula alapján - 1915. január 21-én készített jegyzeteket, az utolsóhoz, Erdős Lajos könyvéhez viszont 1915 márciusában éppen, hogy hozzákezdett. E tapasztalatok alapján az idő tehát nemcsak ritkulni képes, hanem a beszerzés és befogadás hullámai közötti fáziskéséssel adiabatikus átlapolódásra is. Érdekesen alakultak apám újság- és könyvvásárlási szokásai Budapestre kerülése után. 1914 júliusában és augusztusában - nyilván már nem fért hozzá a gimnáziumi könyvtárhoz - havi 1 korona alatti tételként bukkannak elő a hóvégi összegzésben, augusztusban összesen 60 fillérrel. Szeptember végén azonban a Pestre érkezés másnapján már tételesen is előfordul a 6 filléres Az Est (szeptember 28. és 30.) és a 12 filléres Világ (szeptember 30.) Az Est októberben is többé-kevésbé rendszeresen vásárolt sajtótermék lesz (október 2., 5., 6., 8., 10. - ekkor kétszer is-, 11., 13., 14., 23., 24., 25., 27., 28., 29., 30. és 31.), de fel-felbukkan a 24 filléres Érdekes [Újság] (október 6. és 14. és a Magyar Hírlap is (október 30.)~ Az újságvásárlási lendület novemberre megritkult: Est november 1., 12., december 5.), majd el is halt. Ebből azonban nem lehet közvetlenül az érdeklődés megszűnésére következtetnünk. Az is elképzelhető, hogy - beilleszkedve a medikus-életformába - talált magának egy rendszeres újságolvasó törzshelyet. Sokkal tanulságosabb viszont a könyvbeszerzések elapadása. Ismét elképzelhető, hogy nem megrendeléssel vásárolt, és csupán elmulasztotta feljegyezni új könyveit. Ezt azonban a napló részletessége - és apám precizitásának ismerete kizárja. 1 " Pestre érkezve - a specializáció jegyében - szinte kizárólag szakkönyveket vásárolt. Igaz, azok elég sokba kerültek: Reinke Anatómia című munkája például 13, a szövettani atlasz 53, a Chemia 19, a Fizika 1. része 4 koronába. 14 Tulajdonképpen egyetlen olyan könyv szerepelt vásárlásai között, amely nem tekinthető orvosi szakmunkának, viszont pontosan utalt arra, amiről a bevezetőben elhangzottak szerint az Almanach nem szólt közvetlenül. Jelezte ugyanis a fiatal12 A világháború előtti sajtóra lásd Lengyel Géza: Magyar újságmágnások. Bp., 1963. 62-84. p. (Irodalomtörténeti füzetek; 41.) 13 Van ugyan egy nehezen értelmezhető bejegyzés november 16-ról: „Szolgának könyvért: 0.30", ám a környéken sem szerepel egyetlen könyvcím, vagy beszerzésre utaló bejegyzés. A már idézett nagyszülőknek címzett beszámoló levél szerint a dilemma az volt, hogy részletre vegye-e meg a tankönyveket, akkor azok sokkal többe kerülnek, vagy vásároljon használt könyvet, akkor az azonnali kiadás magasabb, de egészében mégis olcsóbban lehet kijönni. Kalkulációja szerint az utóbbi módon 80-100 koronából meg lehet szerezni a legszükségesebb szakkönyveket. Kövér Sándor Kövér-nagyszüleinek, 1914. okt. 4. 14 Reinke, Friedrich: Kurzes Lehrbuch der Anatomie des Menschen für Studierende und Ärzte. Berlin-Wien, 1899. XVI. 597 p.; Liebermann Leo - Bugarszky István: Chemia. Tankönyv. 3. átd., bőv. kiad. Bp., 1913. XX, 657 p.; Domán Jenő: Kísérleti fizika. Segédkönyv orvostanhallgatók és tanárjelöltek számára. Bp., 1910. 236 p. A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár kitűnő könyvtári gyűjteménye alapján valószínűsíthetjük, hogy a beszerzett szövettani atlasz az alábbi standard német nyelvű munka lehetett: Karg, Carl - Schmort, Georg: Atlas der Pathologischen Gewebelehre in Mikrophotographischer Darstellung. Leipzig, 1893. XVI, 27, 27 p.
