Személyes idő, történelmi idő - Rendi társadalom, polgári társadalom 17. (Szombathely, 2006)
A „BOLDOG BÉKEIDŐKTŐL" AZ „ÁTKOSOKIG": KORSZAKKÉPZÉS A MAKROTÖRTÉNELEMBEN, ILLETVE A MEMOÁROKBAN ÉS AZ ORAL HISTORYBAN - Kövér György: Az érettségi éve: 1914. Napló és önéletírás metszéspontjai
218 Személyes idő - történelmi idő Kövér György teljesen eltüntesse. 5 Költségvetési értelemben a pénz szűkével nemcsak a bejegyzések, hanem szinte a hétköznapi idő is megritkulni látszik. Sem a jövedelmek, sem a költségek nem voltak képesek kitölteni a napokra szabdalt időt: több az üres nap, mint a bejegyzés. A költségvetési restrikció azonban meghozta az eredményt: májusra beállt az ideális egyensúly, ami minden háztartás álma: bevételei és kiadásai fillérre azonosak lettek. A júniusi jövedelmet a 133 koronás iskolai jutalom dobta meg, amelyből 100 koronát azonnal anyjánál helyezett el, és a kiadási tételek között számolt el. A mindennapi időtartamok kiürülésének legszembetűnőbb alakzata a naplóban a naponkénti bejegyzések teljes hiánya. Ilyenkor, tavasszal csak a hóvégi összegzések adnak keretet a folytatáshoz, ráadásul nyáron, a tanítvány elmaradásával a hóvégi összegzés maga is olyan formát ölt, mint a színlapokon „az előadás elmarad" ferdén keresztberagasztott címkéje: eltakarja és átlépi a napoknak kijelölt sorokat. A háztartási bevételi és kiadási tételek nagyságrendje az egyetemi tanulmányok megkezdésével, szeptemberben mintegy tízszeresére ugrott. A vagyont még fia halála után sem felosztó Kövér nagyapjáéktól 200 koronát, az anyai nagyszülőktől szeptember 19-én 6 koronát, anyjától szeptember 27-én pedig 16 koronát kapott útravalóul. Ezek az adatok finom adalékok a nagyszülők tehetősségének különbözőségére. 6 Az apai nagyszülőktől októberben is megérkezett előbb, 10-én könyvre 50 korona, majd 21-én 100 korona ,JVagyapáéktóP\ illetve november 25-én is befutott ugyanebből a forrásból 140 korona: ,JKövéréktőV\ Valószínűleg édesanyjától jött december 17-én az a 15 korona, amit „Útiköltség" címen a bevételek rovatban könyvelt. A novemberi utolsó 19 koronás postatakaréki kivettél együtt ezek jelentették tehát a megnövekedett kiadások fedezetét. Ha úgy tetszik, a személyi költségvetés az érettségit követően határozott irányt váltott: a bevételek és kiadások szempontjából 1914 az önálló budapesti egyetemi élet megkezdésével új korszakot nyitott. És a linearitáson belüli irányváltás tudatos, előzetes döntés eredménye kellett, hogy legyen: hogy egyáltalán tovább fogja folytatni a tanulmányait, hogy Pestre és nem Kolozsvárra (ma: Cluj-Napoca, Románia) iratkozik be, és nem utolsósorban az, hogy az apai nagyszülők állják az elárvult fiúk taníttatásának költségeit. Vizsgáljuk meg mindkét korszakot a kiadások szempontjából szisztematikusabban. Mint említettük, a periódusok között nemcsak a költségvetés nagysága A megszorításokban szerepet játszhatott némi szülői szemrehányás is. Apám családtörténeti jegyzeteit 1957-ben öccsének is megmutatta, akit ez szintén visszaemlékezésekre sarkallt. Ebből derül ki, hogy a postatakarék-pénztári betétek kivétele és könyvre költése különösen a leányát mindig is dominálni próbáló anyai nagymamában váltottak ki aggodalmat. Ekkoriban valóban rosszul ment anyagilag a háztartásfő nélkül maradt csonka családnak. „Mikor ez kitudódott, attól féltek, hogy tékozlók leszünk. Könyvre pocsékoljuk el a drága pénzünket. Marci [édesanyjuk öccse] nyugtatta meg őket, azt mondva, hogy Uzonyi Gyurinak is 184 drb. könyve volt, amikor leérettségizett." Kövér Pál: Emléksorok. Mozaikkövek Kovács nagyapáról és nagymamáról. Ziléz, 1957. 6 Az induláshoz kapott összeggel levélben is elszámolt a Kövér-nagyszülőknek, egyúttal útmutatást kérve az egyetemi kiadások további finanszírozásához. Kövér Sándor Kövér-nagyszüleihez, 1914. okt. 4.
