Személyes idő, történelmi idő - Rendi társadalom, polgári társadalom 17. (Szombathely, 2006)

A FORRÁSOK BELSŐ IDŐSÍKJA ÉS A TÖRTÉNÉSZ PERSPEKTÍVÁJA - Knézy Judit: Paraszti és cselédértékek tántorgása a gyorsuló időben 1945 és 1970 között

202 Személyes idő - történelmi idő Knézy Judit volt-e. A szegényes, szűkös cselédszobák helyett az épített házak szobájába a volt cselédek férjhez menő lányaiknak hálószoba-, sőt konyhabútort is vettek az 1960-as években. A parasztoknál ezen kívül ekkor már rekamié és előszobabútor is megjelent. Mindenképpen igyekeztek a falvak közösségéhez alkalmazkodni, a közös rendezvényekben részt venni, a meghívásokat viszonozni. A katolikus valláshoz továbbra is komolyan ragaszkodtak, és kivételt csak a néhány párttag képezett. Sok volt református többségű faluban - pl. Kaposújlak a beköltözött szegényebb katolikusok kezdeményezték a kápolna, a harangtorony vagy éppen katolikus templom építését, és ha még nem volt a községnek búcsúja - pl. Somogyaszaló -, annak megtartását is kérvényezték még a legnehezebb, 1950-es években. Miután a búcsú megtartása a parasztok életében presztízs jelentőségű volt, amelyre meghívhatták rokonaikat, barátaikat, ezért támogatták a szegényebb és újonnan beköltözött társaik kérését ezekben a kérdésekben. Ennek következtében a volt cselédek vallásos életében fellendülés következett be, és olyan, a pusztákon nem alkalmazott, vallásos hagyományt is gyakorolhattak, mint az úrnapi sátor állítása. A parasztok az 1960-as évek végétől észlelhető anyagi jólét hatására a korábbinál kevésbé kötődtek az egyházhoz. A családi összetartás a másik vonás, ami talán még a parasztokénál is erőteljesebb volt. A családi ünnepekre és a búcsúkra manapság is még távolabbról is hazaérkeznek. A munka szeretete, illetve a munkában és a társadalmi pozícióban való előrejutás igénye 1945 után is fontos szerepet játszott a volt cselédek életében. Jobban tudtak örülni az eredményeknek, mint a parasztok, akik náluk többet veszítettek. Nehezebben jutottak előre a ranglistán, és közülük is inkább azok, akiknek az uradalmi munkákban is megfelelő gyakorlatuk volt. Viszont gyermekeiket éppúgy taníttatni akarták, mint a volt parasztgazdák. Soraikból kevesen kerültek be az erőszakszervezetekbe, bár a földosztó bizottságokban, majd a községi tanácsokban többen dolgoztak közülük. Több példa van arra a Zselicben, hogy gondjuk adódott abból, hogy volt uraikat védték a 2. világháború alatt vagy a kulák időkben, és volt közöttük olyan személy, aki emiatt börtönbe is került. Összefoglalómban csak felvillantottam a volt parasztok és uradalmi cselédek életmódváltozását kísérő mentalitás módosulását és az egykori értékek megőrzésének jelenségeit. Másként szólva: csak körvonalazni tudtam bizonyos, további kutatásra váró problémaköröket.