Személyes idő, történelmi idő - Rendi társadalom, polgári társadalom 17. (Szombathely, 2006)
A FORRÁSOK BELSŐ IDŐSÍKJA ÉS A TÖRTÉNÉSZ PERSPEKTÍVÁJA - Knézy Judit: Paraszti és cselédértékek tántorgása a gyorsuló időben 1945 és 1970 között
Paraszti és cselédértékek tántorgása a gyorsuló időben 1945 és 1970 között 195 költözők is változtattak az egykori közösség összetételén. A falusi közösség összetartó ereje kissé átalakult formában, de továbbra is védte a lakosságot, és ellenőrzést gyakorolt tevékenysége felett. 37 Azokban a falvakban, ahol a régi lakosok maradtak többségben, a falu közvéleményének alakításában fő szerepük volt. így például az új gazdákat nem engedték belépni a meglévő - tej-, értékesítés, Hangya-szövetkezetekbe, illetőleg a legelőtársulatba. Országszerte, és Somogyban is előfordult, hogy a templomban - még a legdurvább kuláküldözések idején is - a volt cselédek nem ülhettek be a parasztok közé. 38 Ezt a megaláztatást még később sem felejtette el egy Toponárról (ma: Kaposvár része) Kaposvárra került asszony. A nagyobb sokadalmak alkalmával, így például lakodalomkor, mint szomszédokat meghívták őket. Ahol a beköltözők többségben voltak, mint a kitelepített németek falvaiban, ott nagyobb szava lett a közöttük köztiszteletben álló, megbízható embereknek: önálló legelőtársulatot alakítottak, és az egyházi elöljáróságba is bekerültek. A Felvidékről áttelepített, módosabb magyarokkal inkább a helybéli volt „régi gazdák" találtak hangot, a szegényebbekkel a volt cselédek és földnélküliek. A Szlovákiából 1945-ben átmenekülök ugyanis még nem hozhattak magukkal semmit, az 1946-ban érkezőknek kis csomagja lehetett csak, az 1947-ben áttelepítettek már mindenféle ingóságukat elhozhatták, és itt az eredeti birtokuknak megfelelő területet kapták. 39 Összeházasodások a különböző eredetű és rangú csoportok között csak az 1960-as évektől történtek. Az időszaki mezőgazdasági munkások „erkölcstelenségét" sokat emlegették a falusi módos parasztok. A falvakat elhagyó, volt summáscsaládok gyermekeit az 1950es években is kísérte ez a vád. A főként summások által lakott falvak közössége viszont ugyanúgy ellenőrizte az otthon élők erkölcsét, viselkedésmódját, mint más közösségek. Ennek eredményeként a teherbe esett lányokat nem rekesztették ki, de azoknak becsületesen fel kellett nevelniük gyermekeiket és a faluban megfelelően kellett viselkedniük. 40 Ami megtévesztő volt ezekben a közösségekben, hogy a szabadszájúságot, a mocskos beszédet nem ítélték el, de a magatartásformákban a paraszti mintákat követték még az 1960-as és az 1970-es években is. Az eltérő eredetű csoportok elkülönülése folytatódott később is, és a szövetkezetek létrejötte idején először azok a volt új gazdák tömörültek termelőszövetkezetekbe, akik nem tudtak juttatott földjükből megélni, és csak később léptekbe az egykori parasztok. Ha egy szövetkezetet alkottak, azon belül igyekeztek fogSzuhay Péter erőteljesen hangsúlyozza a faluközösségek későbbi nagy szerepét. Szuhay Péter: A magyarországi parasztság életmódjának változása 1945-től napjainkig. In: Herman Ottó Múzeum Evkönyve. Annales Musei Miskolciensis De Herman Otto Nominati. 32. Miskolc, 1994. 305-366. p. Eperjessy Ernő adatai a Zselicből. Dobos Ilona megjegyzése Érsekvadkertről és környékéről. Eperjessy,2000. 363., 372. p.; Dobos, 1984. 130. p. Bősze Sándor: Nyolc évszázad krónikája. Adatok Ecseny történetéhez. Ecseny, 2001. (továbbiakban: Bősze, 2001.) 77. p. Eperjessy Ernő volt tanár, majd néprajzkutató közlése az 1950-es és 1970-es évekbeli szentmihályhegyi (ma: Őrtilos része) tapasztalatai alapján.
