Személyes idő, történelmi idő - Rendi társadalom, polgári társadalom 17. (Szombathely, 2006)

A FORRÁSOK BELSŐ IDŐSÍKJA ÉS A TÖRTÉNÉSZ PERSPEKTÍVÁJA - Orsi Julianna: Időmeghatározás a paraszti emlékezetben, 18. századi tanúvallomások alapján

146 Személyes idő - történelmi idő Orsi Julianna dort eseményekre is hivatkoznak ebben, az 1763-ban fogalmazott instanciában: ,y4[nn]o 1701. helységünkből az romano catholikus plebánust cselédestül együtt kimondhatatlan gyalázattal az határbul ki toltuk volna, holott mi közzülünk csak egy sincs a ki arra emlékezhessen mi esett ennek előtte 62 és 63 esztendőkkel, annyival is inkább mint négy vagy 5 esztendős gyermekek ollyanokat nem cselekedhettünk, sőt atyáinktúl sem hallottunk soha affélét''' e.) A nemesi származás igazolása A jászkunsági kiváltság a területen való lakáshoz, a közösséghez kötődött, ám ennek ellenére a 18. és a 19. század fordulóján itt is egyre többen keresték a valóságos nemességükre utaló igazolásokat. Ők a 18. század elején beköltözött kisnemesek utódai voltak, akik nemesi levelüket általában az 17. század derekán kapták. A beköltöző a nagyapa, a nemességszerző ősapa rendszerint annak a nagyapja. A bizonyítás és az igazolólevelek megszerzése általában több évtizedet vett igénybe. Ma legjobb esetben is ezt, a 19. század elején kelt iratot és címert tudják felmutatni az itteni családok kései utódai. Jellemző példaként érdemes megismerkedni a karcag-túrkevei Laczka család történetével, amely nagykun kapitányt is adott a közösségnek. A 18. században Karcagra került Laczka család 17. században kapott nemességének megerősítésére 1818-ban került sor. Egy-egy hivatalos irat tartalmának kihirdetése - a középkori gyakorlattal egyezően - hiteles tanúk, egyházi és állami méltóságok jelenlétében történt. Az I. Ferenc által Regensburgban kiadott irat hitelesítésére 30 országos egyházi és állami hivatalokat betöltő személy - gróf, báró, nádor, bán, püspök, kanonok, asztalnok, pohárnok, főispán, kapitány, bíró stb. nevét sorolták fel. Ezután következtek a leszármazottak lakóhelyei szerinti közigazgatási egységében, az érintett megyékben, illetve a Hármas Kerületben a közgyűlés előtt való kihirdetések. Ez a procedúra 10 évet vett igénybe. Ennél hosszabb időre volt azonban szükség az igazolások beszerzésére, azaz a nemesség kontinuitásának elfogadtatására. Az 1795-ben benyújtott kérelemben korábbi kísérletekre utaló iratok is szerepeltek. A levélhez mellékeltek egy 1647-ben kelt, latin nyelvű okiratmásolatot, amelyből kiderült, hogy Laczka Andrást III. Ferdinánd agilis nemessé fogadta. A Zemplén megyéből a Nagykunságra került sebész gyermekei először 1779-ben tettek kísérletet egyéni kiváltságuk elfogadtatására. Ekkor a karcagi tanács előtt Szarka József első bíró, valamint Szilágyi János és Mátyus Ferenc szenátorok igazolták a származásukat. Később azonban már nem tudták őket ismét meghallgatni, mert időközben elhunytak. A karcagi tanács így csak azt tudta igazolni, hogy más Laczka nevű nem él a településen csak a sebész leszármazottjai, azaz a kérelmezők. A prédikátorokkal az anyakönyvben is kikerestették a szükséges adatokat. Az eredeti armális kiállításának ideje és a rendelkezésükre álló adatok között azonban mintegy 100 év telt el, ezért levélben kérték Zemplén megyétől a korábbi időszakra vonatkozó iratokat. A megyei tisztviselők felkutatták a Zemp'- JNSZMLJk. Ker. ir. 1760-1763. D. capsa V. fasc. 3. nr. 15. rsz. 214.