Személyes idő, történelmi idő - Rendi társadalom, polgári társadalom 17. (Szombathely, 2006)
A „KÍSÉRTŐ MÚLT", AVAGY „JELEN A MÚLTBAN" - Buskó Tibor László: „A Göcsejhez tartozni" - A történeti örökségre utaló fogalomhasználat diszkóntinuitás-modelljének tanulságai néhány göcseji kistérség példáján
128 Személyes idő - történelmi idő Buskó Tibor László lett volna remény. Hogy a Gellénházi polgármesterrel készített interjúból idézzünk: ,Jía volna pénz, akkor sem készítenénk el egyedül a SAPARD programokat. Ez a 7 település kicsi" 16 Eljött az összefogás ideje, mégpedig a legaktívabbnak mutatkozó Becsvölgye vezetésével. A csonkahegyháti polgármester a következőképp így emlékezett vissza erre a vele készített interjúban: „A Magái Agi, a gellénházi polgármesterasszony meg én ... szoktunk találkozni, beszélgetni és elhatároztunk ... kezdeményeztünk együttesen valamit, [ti. a SAPARD keretében történő együttműködést - B.T.L.]" Az elhatározásra talán nem is volt olyan hosszú folyamat, hiszen a szomszédok a nagyon is konkrét SAPARD-ígéretek hatására könnyen rádöbbentek, hogy bizonyos lehetőségeik tényleg csak egy nagyobb egység keretében realizálhatók. Ismét a Gellénházán készült interjúból idézek: „Vannak nekünk ... gondolok itt iskolára, közműhálózatra, utakra ...az életminőség szempontjából fontos dolgaink, ami esetleg nekünk másképp fontos, mint [például] Csonkahegyháton. Mert én miért egyeztessek és húzzam magam után a 18 községet olyan cél érdekében, ami csak nekünk fontos? De vannak olyan célok, amelyek túllépnek rajtunk, amiben fontos, hogy a másikak is részt vegyenek ... mint például a falusi turizmus, meg mondjuk a kerékpárutak ... abban fogjunk össze." 28 Megszületett tehát - az eddigi három kistérség önállóságát érintetlenül hagyva - a Göcsej Térsége Vidékfejlesztési Társulás Becsvölgye vezetésével, bizonyos nagyobb léptékű célok, gyakorlatilag a SAPARD-támogatások elnyerésének reményében. A készülő kistérségi programok prioritásai között pedig - összhangban az EU vidékfejlesztési filozófiájával, illetve Magyarország SAPARD-tervével - törvényszerűen szerepelnie kellett a „kulturális örökség" fejezetnek. Mivel mind az Őrség-Göcsej-Hetes Térségi Területfejlesztési Társulás, mind pedig a Göcsej Térsége Vidékfejlesztési Társulás egy vagy több történeti-néprajzi tájegység területén helyezkedett el, SAPARD-programjaik kulturális örökségről szóló fejezeteit szinte törvényszerűen az illető történeti-néprajzi tájegységekhez való tartozás fogalmára építették fel. Azonban láttuk, hogy a fogalom mögött álló komplexum a SAPARD-programok megírásakor már jelentős mértékben erodálódott. Voltak ugyan nyomai - néhány műemlék, néhány főleg hagyományőrző csoportok által életbenntartott szokás -, de a jövőbeni lehetőségek realizálásához bizonyos mértékű revitalizáció mindkét társulás területén elkerülhetetlen volt. És itt lépett be a „Göcsejhez tartozás" fogalma a területfejlesztési diskurzusba. A diskurzus és egyben a fogalomhasználat szabályai egyszerűek. A programkészítőnek - a későbbi konkrét pályázatok írójának - meg kellett győzni a bírálókat arról, hogy a „Göcsejhez tartozás" fogalmával jelölt komplexum igenis jövőbeli lehetőségeket rejt magában. A meggyőzést esetünkben leginkább az nehezítette meg, hogy a történeti örökség erodált volt. Ezért kétféle stratégiát lehetett alkalmazni. Batha, 2002. Minorics, 2002. Batha, 2002.
