Személyes idő, történelmi idő - Rendi társadalom, polgári társadalom 17. (Szombathely, 2006)
A „KÍSÉRTŐ MÚLT", AVAGY „JELEN A MÚLTBAN" - Buskó Tibor László: „A Göcsejhez tartozni" - A történeti örökségre utaló fogalomhasználat diszkóntinuitás-modelljének tanulságai néhány göcseji kistérség példáján
120 Személyes idő - történelmi idő Buskó Tibor László a legjellegzetesebb Göcsejnek tartott ír szegek vidéke" 11 teljes egészében a „kistérségi Göcsej" területén fekszik. A következőkben tehát abból kell kiindulnunk, hogy mind a négy, általunk vizsgált kistérség a Gönczi-féle Göcsej területén fekszik, tehát a „Göcsejhez tartozást" mint a kistérségek történeti örökségre utaló fogalomhasználatának kontinuitás-modelljét, az egykori és a mai Göcsej közötti szemantikai kontinuitás lehetőségét nem zárhatjuk ki eleve. De fenntartható-e egy ilyen modell a történeti folyamatok behatóbb elemzése után is? A fejezet hátralévő részében a kontinuitás lehetőségét kívánom tesztelni konkrét vizsgálatunk keretei között. Ehhez tekintsük az Őrség-Göcsej -Hetes Térségi Területfejlesztési Társulás egy olyan kistérségi önmegnyilatkozását, amelyik egyértelműen állítja, hogy a „Göcsejhez - Heteshez, Örséghez - tartozás" fogalmát a történeti folyamatok kontinuus rendjén keresztül érthetjük meg. Az említett önmegnyilatkozás az Őrség-Göcsej-Hetes Térségi Területfejlesztési Társulás 1999-ben elvégzett helyzetfeltárása, amit a SAPARDprogramban való részvételre kiírt 1999. évi pályázat alkalmából készített el. 12 Az önmegnyilatkozás egy számunkra kulcsfontosságú részlete a következő: „A térség természeti adottságai, épített értékei az idegenforgalom vonzására alkalmasak. Az itt lakók máig őrzik a régi gazdálkodási formákat, életmódot, szokásokat, népművészetet. Ma is élő néphagyomány a Luca napi kotyolás, betlehemezés, húshagyó keddi maszkajárás, húsvéti tojásdobálás, májusfaállítás, rönkhúzásT A szöveg alapján egyrészt a kistérség épített értékei - ezek feltétlenül a történeti örökség részét képezik - alkalmasak az idegenforgalom vonzására: az idegenforgalom viszont egyértelműen a kistérség jövőbeli lehetőségei közé tartozik. A következő mondat talán még fontosabb számunkra, hiszen a „Göcsejhez - Heteshez, Őrséghez - tartozás" fogalma itt már nem korlátozódik az épített értékekre, hanem ennél jóval többet jelent: a ma is élő néphagyományokat, tulajdonképpen a távolabbi múltból, a népi kultúrából fennmaradt életvilágot, amelyet a modernizáció sem tudott eltüntetni a térség területéről. Tehát azt állítja, hogy a modernizáció eseményei ellenére a „Göcsejhez tartozás" fogalmának jelentése valahogyan mégis kontinuus tudott maradni. A kontinuitás ilyesfajta szemléletét persze már a kezdetek kezdetén sem árt fenntartással kezelni. Az a megállapítás ugyanis, hogy a népi kultúra életvilágából a modernizáció mára legfeljebb nyomokat hagyott, szinte közhelynek tekinthető. Ugyanakkor nem szükséges megmaradnunk a közhelyek szintjén. 1967-ben a Zala Megyei Tanács községsoros kérdőívet küldött ki a zalai falvak állapotának felmérése céljából. 14 A kérdőív értékes információkat tartalmaz a közelmúlt modernizá11 A „szegek vidékén" általában a Becsvölgye, Milejszeg és Petrikeresztúr körüli, esetleg abból kirajzott, zömében kisnemesek által lakott szórványtelepüléseket értik. Bíró Friderika: Göcsej. Bp., 1988. 42-56. p. 12 Megtalálható és külön engedéllyel kutatható a Nyugat-dunántúli Regionális Vidékfejlesztési Irodában, Zalaegerszegen. 13 Kistérségi Agrárstratégiai és Vidékfejlesztési Program - Helyzetfeltáró. Őrség-Göcsej-Hetés Térségi Területfejlesztési Társulás. 1999. (továbbiakban: KAVP - H, 1999.) 1.11. „Kulturális örökség" fejezet. 14 ZML Helytört, lex.
