Személyes idő, történelmi idő - Rendi társadalom, polgári társadalom 17. (Szombathely, 2006)
A „KÍSÉRTŐ MÚLT", AVAGY „JELEN A MÚLTBAN" - Vörös Boldizsár: „Új mozgalom" - „régi eszközök"? Vitatkozó vélemények a magyarországi szociáldemokraták propagandamódszereiről a 19-20. század fordulóján
„Uj mozgalom ,, - „régi eszközök"? Vitatkozó vélemények a magyarországi szociáldemokraták ... 107 zeti ünnep s mi minden közösséget ezzel az eszmével megtagadunk, többé ne vonuljunk fel a burzsoázia által felállított Petőfi-szoborhoz.'" A vezércikkben megfogalmazott gondolatokra, javaslatokra Buchinger Manó - Compactor álnéven 5 - már a Könyvkötők Lapjának következő számában reagált, kijelentve: ,JLakatos elvtárs a leghatározottabban téved, amidőn a márciusi, a 48-as márciusi napok emlékét »tisztán nemzeti ünnepnek« tekinti. Legkevésbé az. ... Népek igazi, hamisítatlan forradalma, amelyre való visszaemlékezés éppen a harcoló proletariátus, a negyedik rend szempontjából a történelem könyvének legérdekfeszítőbb lapjainak egyike. ... Mindezekről megemlékezni olyan hangosan: felvonulással, dobszóval, vagy ahogy csak lehet, szerintem elsőrendű agitácionális kötelesség. S miért éppen március 15-én, miért éppen Petőfi szobránál? ... a külföld munkássága a márciusi elesett szabadságharcosok emlékét ünnepli. Nekünk, magyar munkásoknak tulajdonképpen nincsenek is márciusi halottaink. De egy halottunk legalább van. (Noha több is akadna.) Ez az egy, aki a márciusi napok emlékétől el nem választható, ez, Petőfi Sándor, ez az egy az, akit mi, proletárok is, minden joggal ünneplésre méltó hőssé avattunk. S ha úgy is van, ahogy Lakatos mondja, hogy ennek szobrát a polgári társadalom állította fel, hogy emlékét ez az osztály bemocskolta, nekünk ez a szobor alkalmatos jelkép, »Wahrzeichen«, amilyenek nélkül az emberiség soha meglenni nem tudott." E két vitacikkben markánsan megfogalmazódott az „új mozgalom" - „régi eszközök" problematikája, általánosabb érvénnyel pedig a célok és az elérésük érdekében alkalmazandó eszközök kérdése. Mindezt jól érzékelve, a Könyvkötők Lapjának következő számában Lakatos „A cél szentesíti az eszközt" című írásával válaszolt Compactornak és ki is fejtette: „ezt a címet kellett adnom vá&aszcikkem élére, mert előre is éreztem, hogy az »elsőrangú agitácionális eszköznek« sokszor hangoztatott érvével fognak ellenem is érvelni'''. Lakatos rámutatott arra: amikor a november 1-jei temetői megemlékezések ellen lépett fel, mivel „abszurdumnak tartottam, mert semmi közünk sincs egy egyházi ünnephez, kompetens és nem kompetens oldalról azzal jöttek, hogy agitácionális eszköznek jó. De miután megerősödtünk, beláttuk, hogy semmi szükségünk sincs arra, hogy staffázsul szolgáljunk a római katolikus ünnep gyászához. 4 Lakatos indítványát lásd: A Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1905. évi április hó 23., 24. és 25-én Budapesten tartott XII. pártgyülésének jegyzökönyve. Bp., 1905. (továbbiakban: MSZDP 1905. Jkv.) 53. p. A kongresszus határozata szerint az indítvány ,A pártvezetőséghez utaltatott megfontolás végett."'' MSZDP 1905. Jkv. 112., 115. p. A rendőrségi jelentés szerint a pártkongresszus „a 17-ik számú indítványt azon feltétellel, hogy ha más alkalmas megoldást találnak, elfogadta"". Lásd: A magyarországi szociálisztikus munkásmozgalmak az 1905. évben. Bp., 1906. 294. p, 5 Lásd ehhez: Buchinger Manó: Amilyen a kupak, olyan akis-Biró! = KL 1906.júl. 15. 2-3. p. 6 (Compactor): Néhány szó Lakatos elvtárs címére. = KL 1905. ápr. 8. 2-3. p. 7 Lakatos László: „A cél szentesíti az eszközt". Válaszom Compactornak. = KL 1905. ápr. 29. 4. p.
