Írástörténet, szakszerűsödés - Rendi társadalom, polgári társadalom 6. (Szombathely, 2001)

III. SZAKSZERŰSÖDÉS ÉS ISKOLÁZTATÁS - Zsidi Vilmos: A bécsi Export Akadémia magyarországi hallgatói 1898-1919

A Bécsi Export Akadémia magyarországi hallgatói (1898-1919) 97 Legtöbben a felvidéki (169 fő; 32,4 %), egyharmaddal kevesebben, de szinte azonos számban a dunántúli (100 fő, 19,1 %) és az alföldi (102 fő; 19,6 %) régióban születettek voltak. A fővárosiak száma 79-et (15,1 %) tett ki. Ennél kisebb arányban (13,8 %) iratkoztak be a legtávolabb eső, kelet-magyarországi régióból. Ha a hallgatók által megadott születési helyek típusát vizsgáljuk - Budapestet itt is külön kezelve - akkor a következőket állapíthatjuk meg: a beiratkozottak majdnem fele (239 fő; 46 %) mindössze 17 magyarországi településről érkezett, amelyek közül csak egy - Halícs - nem volt ekkor város. (Id. 1. sz. táblázat) A 17 település kisebb hányada az ország nyugati részen feküdt, a többi pedig elszórtan. Feltűnő, hogy néhány - főleg az Alföldön, vagy annak peremén fekvő - nagyvárosból a 20 év folyamán kevesebb mint 5-5 hallgató jutott el a bécsi akadémiára. Ilyen város pl. Nagyvárad és Pécs 3-3, Kecskemét és Szabadka 2-2, valamint Debrecen 1 hallgatóval. Kolozsváron született pedig egyetlen egy sem volt a beiratkozottak között. 1. táblázat A Bécsi Export Akadémia magyarországi hallgatóinak származási helyei 1. Budapest 79 2. Pozsony 42 3. Brassó 15 4. Sopron 11 5. Temesvár 10 6. Szombathely 9 7. Székesfehérvár, Nagyszeben, Kassa 8 8. Halics*, Arad 7 9. Igló, Nagyszombat, Nagykanizsa, Szeged, Győr 5 Összesen 17 város 239 fő * nagyközség, Nyitra vm. I. Dunántúl: A Duna-Dráva közötti terület a nyugati országhatárig, Komárom és Esztergom vm. balparti része II. Felvidék: A Duna vonala, Komárom, Esztergom, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves, Hajdú, Szabolcs, Szatmár és Ugocsa vm. északi határaitól az országhatárig III. Alföld: Pest-Pilis-Solt-Kiskun balparti része, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú, Szabolcs, Szatmár, Ugocsa, Bihar, Békés, Arad, Csanád, Csongrád, Temes, Torontál, BácsBodrog vm-ék területe IV. Kelet-Magyarország: a közig. Erdély és a Partium helyén alakult vm-ék, Máramaros és Kfassó-Szörény. V. Délvidék: (Más régiókkal átfedésben lévő terület). Baranya, Bács-Bodrog, Torontál, Temes, Krassó-Szörény vm. VI. Budapest (Ötlet: Czoch G.-Fazekas Cs.-Szabó G.-Zsinka L.: Magyarország városodása a XVIII. században. In: Sic itur ad astra 1991/1.)