Írástörténet, szakszerűsödés - Rendi társadalom, polgári társadalom 6. (Szombathely, 2001)
III. SZAKSZERŰSÖDÉS ÉS ISKOLÁZTATÁS - Zsidi Vilmos: A bécsi Export Akadémia magyarországi hallgatói 1898-1919
96 írástörténet - szakszerüsödés Zsidi Vilmos spanyol - volt kötelező. 3 A FKA-n - az általánosan kötelező olasz mellé - a német, angol, francia nyelvek közül kellett még kettőt választani. 4 A KKA-n a német és a francia volt kötelező, amelyekhez további kettő - ebből egy keleti (balkáni) - nyelvből kellett választani. A kínálat a következő volt: olasz, szerb, bolgár, román, török és újgörög, de az érdeklődők számára indult még orosz, arab, sőt Bosznia-Hercegovina annexiója (1908) után bosnyák, Albánia függetlenedését (1913) követően pedig albán nyelvkurzus is. 5 A bécsi és a fiumei intézet tehát általános jellegű külkereskedelmi képzést biztosított, míg a KKA egy speciális területtel (Balkán, Közel-Kelet) folytatott kereskedelemre készítette fel hallgatóit. Ezzel egyébként egész Európában egyedül állt. Érzékletesen szemléltethetjük a BEA szerepét a hazai külkereskedő-képzésben az akadémiákra beiratkozott hallgatók létszámával. A KKA-ra 1891-től kb. 1200, a FKA-ra 1912 és 1918 között kb. 100, a BEA-ra 546 Magyarországon született hallgató iratkozott be. 7 Számunkra a bécsi akadémia jelentőségét nem az ott végzett hallgatók száma adja - hiszen ezek csupán a beiratkozottak csekélyebb részét tették ki -, hanem pusztán az a tény, hogy igen nagy számban kísérelték meg magyarországi születésű hallgatók tanulmányaikat elkezdeni vagy kiegészíteni BEA-n. 13 olyan hallgatót sikerült azonosítani, akik a Budapesti Kereskedelmi Akadémia elvégzése után iratkoztak be ide, azaz ma használatos kifejezéssel: posztgraduális tanulmányokat folytattak itt. A BEA-ra beiratkozott 546 fő számát mindenképpen figyelemre méltónak kell tartanunk, ha arra gondolunk, hogy korszakunk végén ennél mindössze 3-4-szer több diplomás külkereskedelmi szakember működhetett Magyarországon. Mindezek alapján indokolt a magyar felsőfokú külkereskedelmi szakemberképzés bázisaihoz sorolni a bécsi akadémiát. Az 1898 és 1919 között beiratkozott, 546 Magyarországon született hallgató az akadémia összes hallgatójának (8000 fő) kb. 6,5 %-a volt. 8 A születési helyre vonatkozóan 522 hallgatóról rendelkezünk pontos adatokkal, így az alábbi vizsgálatoknál ezt a számot tekintem 100 %-nak. A születési helyek adatait régiók , településtípusok és megyék szerinti csoportosításban vizsgáltam meg: 3 Széplaki: i.m. 8. p. 4 A Fiumei M. Kir. Kiviteli Akad... jelentése az 1912/13. tanévről. 5 A KKA Szervezeti szabályai. É.n. 4-5. p. Vö.még a tanévi értesítőkkel! 6 Kunos Ignác igazgató jelentése az 1913/14. tanévről. BKE Lt. 2/b 8. 79/1914. sz. 7 BEA és KKA nyilvántartások (utóbbihoz: BKE LT. 1/c, 2/c); FKA évi jelentései 8 Itt csak a történelmi Magyarország Horvátország nélküli (Dráván inneni) területét vettem figyelembe. Bár 5 horvátországi születésű magyar anyanyelvű hallgatót felvettem, azonban az egyéb helyeken születettek (nem több mint 10 fő) nem kerültek be az összesítésbe. A törzskönyvek adataiban is voltak hiányosságok, ez az oka annak, hogy a feldolgozás során más-más 100%-kal dolgoztam. 9 A születési helyre vonatkozó adatok könnyebb kezelhetősége és áttekinthetősége érdekében készült a térképmelléklet, ahol a tradicionális történeti-földrajzi, gazdasági és kulturális szempontok figyelembevételével 6 régiót alakítottam ki, amelyek határai praktikusan a megyehatárokhoz igazodnak:
