Írástörténet, szakszerűsödés - Rendi társadalom, polgári társadalom 6. (Szombathely, 2001)

III. SZAKSZERŰSÖDÉS ÉS ISKOLÁZTATÁS - Szabó Béla: Magyarországi joghallgatók külföldi akadémiákon a 16-18. században (Kérdések és eredmények)

Magyarországi joghallgatók külföldi akadémiákon a 16-18. században 91 den peregrinusnál megállapítani, hogy jogi tanulmányai milyen helyet foglaltak el a peregrinációban. Ez felveti a tanulmányi utazások tipologizálásnak és a típu­sok figyelembe vételének kérdését is. Jómagam a következő osztályozással dol­goztam: - Kavalierstour; - akadémia képzés mellékesen jogi tartalommal; - célszerű, a hallgató vagy támogatói által meghatározott jogi stúdium; - famulusként, kísérőként végzett jogi tanulmányok. Az 1520 és 1790 közötti időre eddig 762 adathordozóm van. Sajnos nem le­het megmondani, hogy ez sok vagy kevés az összes peregrinusok számarányát tekintve, hiszen erre az időszakra a magyarországi peregrinusok összlétszámára vonatkozóan csak durva becslésekkel rendelkezünk. Ha a 17. századra vonatkozó ismert becsléseket elfogadjuk, 1 " az arány 8500:200, vagyis alig több, mint 2 %. Ez akkor is kevésnek tűnik, ha feltételezzük, hogy az arány a 18. századra jelen­tősen emelkedett. Kiemelkedően magas a magyarországi joghallgatók aránya a straßburgi (20,5 %), a hallei (17 %) és a göttingai (24 %) egyetemeken, valamint Bécsben, Mária Terézia korában. Érdekes következtetésre ad alapot, ha azt vizsgáljuk, hogy az egyes korok­ban, mely jogi karok voltak a legnépszerűbbek a magyarországiak között. A fen­ti nyolc kar beiratkozási adatait összevetve kiderül, hogy az egyes karokat hullá­mokban keresték fel a magyar joghallgatók, és a hullámok csúcsa mindig az adott kar tudományos fénykorára esett. A 16. század közepétől induló hullámzás Padua-Straßburg-Jena és Leyden-Halle-Göttinga és Bécs útvonalon adta to­vább a magyar joghallgatók tucatjait. Vagyis elmondhatjuk, hogy értették az idők szavát, azaz maguk vagy patrónusaik minőség szerint választották ki az adott kor vezető jogi karait. Természetesen az anyagi lehetőségek és a nyomon követhető tradíciók korrekciós tényezőként mindig figyelembe veendők. A társadalmi státusz több-kevesebb biztonsággal körülbelül a feldolgozottak kétharmadánál volt megállapítható. A nemesség viszonylag egyenletesen oszlott meg a 250 év alatt, de számuk háttérben marad a nem nemesek, a szélesebb érte­lemben vett polgárok száma mögött. A nemesség joghallgatási kedve - bizonyos párhuzamot felmutatva a birodalmi nemesség egyetemlátogatási adatival - első­Marie: Die adelige Kavalierstour im 17. Jahrhundert - Ihre Voraussetzungen und Ziele. (Dissertation an der Phil. Fak. der Uni. Wien. 1966); Csáky-Loebenstein, Eva-Marie: Studien zur Kavaleirstour österreichischer Adaligen im 17. Jahrhundert. (MIÖG 1971. 408. ss.); Kühnel, Harry: Die adelige Kavalierstour im 17. Jahrhundert. (Jahrbuch für Landeskunde von Niederösterreich 36/1. 364. ss.) Wien, 1964; Ridder-Simoes, Hilde de; Die Kavalierstour im 16. und 17. Jahrhundert. (Der Reisebericht. Die Entwicklung einer Gattung der deutschen Lite­ratur. 197. ss.) Hn. 1989.; Ötvös Péter: Széchenyi Zsigmond itáliai körútja 1699-1700. (Pe­regrinatio Hungarorum I.) Szeged, 1988.; Frankvan Westrienen, Anna: De Groote Tour. Teke­ning van de educatiereis der nederlanders in zeventiende eeuw. Amsterdam, én. 335-345. pp. '" Vö. Magyarország története 1526-1686. ed. Pach Zsigmond Pál-R. Várkonyi Ágnes. 2. kia­dás, Budapest, 1987. 1504-1505. pp.

Next

/
Oldalképek
Tartalom