Írástörténet, szakszerűsödés - Rendi társadalom, polgári társadalom 6. (Szombathely, 2001)
II. HAJNAL ISTVÁN SZELLEMI ÖRÖKSÉGE - Huszár Tibor: Hajnal István és a magyar szociológia intézményesülése
76 Írástörténet - szakszerűsödés Huszár Tibor Hajnal István még egy kezdeményező lépést tett a szociológia akadémiai elismertetése érdekében. Iniciálta Erdei Ferenc illetve támogatta Bibó István akadémiai levelező tagságát. Erdei 1947-ben köszönettel elhárította a kezdeményezést, 23 Bibó Istvánt 1947-ben megválasztották levelező tagnak. 0 lett az első szociológus tagja a Magyar Tudományos Akadémiának." Az már a sors keserű kegyetlen fintora, hogy 1949-ben Hajnalt és Bibót az új hatalom egyidejűleg minősítteti vissza tanácskozó taggá, ami gyakorlatilag tagságuk felfüggesztését jelentette. * Hajnal István a magyar történész-társadalom megbecsült tagja volt, ám tanítványainak - sőt hallgatóinak - köre meglehetősen korlátozott volt. A szociológia iránt érdeklődő egyetemi hallgatók is kevesen és későn fedezték fel. Erdei és munkatársainak köre e szempontból kivétel, jóllehet Márkus István: Hogyan lettem szociográfus? című interjújából kitetszik, Hajnal István történelmi szociológiájának paradigmatikus jelentőségét ő is késéssel, egyetemi tanulmányai végén ismerte fel." Akire azonban hatott - mint Márkus Istvánra is -, azoknak egész tudományos pályafutását befolyásolta. Nem lehet ezen dolgozat feladat, hogy a közvetlen és közvetett kapcsolódásokat sokirányúan rekonstruálja; csak a meghatározó gondolati impulzusokról, illetve azok transzformációjáról szólhatunk vázlatosan. 1945 után nemcsak a tanszékalapítás ébresztette a reményt, hogy megteremtődnek a szociológia üzemszerű működésének illetve szociális intézményi feltételei. Újraalakult a Társadalomtudományi Társaság, a Szabó Zoltán szerkesztette Valóság, amely valóságfeltáró, szociografikus írásokkal kívánt a szociológiának, a módszeres társadalomkutatásnak híveket toborozni. Irodalmi folyóiratként a Válasz is szívesen adott helyt hasonló szellemű írásoknak, Bibó István politológiai esszéinek is. 1945-öt követően - úgy véljük - az ő írásaiban volt kimutatható a legvisszhangosabban Hajnal hatása, ha nem is közvetlenül, mint Erdei Ferencnél 1943ig. így kimutatható a ,,Hajnal"-i társadalomfelfogás hatása a „keleties" és „nyugatias" fejlődés jellegzetességeinek argumentálásában, az úriemberség - és tágabb értelemben: a megmerevedett rendies kötődések - deformáló hatásának értelmezésében, a szakértelmiség szocio-típusainak jellemzésében. Ám ezen müvek hatása is korlátozott maradt, és 1949 után Bibó ugyanúgy kiszorult a nyilvánosságból, mint Hajnal István vagy a fiatalabb nemzedékből Márkus István és Kemény István. Erdei története más: ő politikusi ambícióinak rendelte alá tudósi integritását. Önként mondott le szociológusi terveinek megvalósításáról - legaLásd Erdei Ferenc levele Hajnal Istvánhoz. MTA Könyvtár Kt. Ms 5385/170 Bibó István 1946-47-ben a Szegedi Egyetem ny. r. tanáraként szociológia kurzusokat tart. Valószínűsíthetően ez a tény is motiválta, hogy e tudományszak képviselőjeként jelölték levelező tagnak. Márkus István: Hogyan lettem szociográfus. In: Uo: Az ismeretlen főszereplő. Bp. 1991. 53-59.
