Írástörténet, szakszerűsödés - Rendi társadalom, polgári társadalom 6. (Szombathely, 2001)

I. ÍRÁSTÖRTÉNET - ÍRÁSBELISÉG - Sarbak Gábor: A Fragmenta Codicum húsz éve

Sarbak Gábor A FRAGMENTA CODICUM HÚSZ ÉVE* A KEZDETEK A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtörténeti Munkabizottsága 1972. november 27-én megtartott ülésén Mezey László ismertette a magyarországi kódextöredékek feldolgozásával kapcsolatos elképzeléseit.

1 Kiindulópontként szolgált az a megállapítása, hogy egy-egy töredék egy-egy hajdanvolt teljes kéziratot képvisel, és a töredék forrásértéke pedig túlmutat önmaga töredék, azaz nem teljes voltán." Valódi értékét a valaha létezett és mára már elenyészett, egész kódex szerepének ismerete jelenti számunkra. A töredék tartalmának feltárása mellett, szinte ezzel egy időben arra a kérdésre is választ kell keresni, hogy mely vidéken és mikor is keletkezhetett a kódex. A tényleges feltáró munka megkezdése előtt Mezey tárgyilagosan írta: „...a proveniencia legkezdetibb indíciumai a könyv-, levéltári anyag származásából, egykori birtokosok egymásutánjából nyerhetők." Elképzelése szerint az országos méretű gyűjtés mind a könyvtárakra, mind pedig a levéltárakra kiterjedne, és ez a munka - Mezey szerint - „...fontosságban minden más kéziratkutatási elképzelést feltétlenül megelőz" Húsz év után visszatekintve, meg kell állapítani, hogy Mezeynek a provenientia kérdésében a munka megkezdése előtt kialakított óvatos és a paleográfiai szempontot nem elsősorban hangsúlyozó véleménye mindenképpen reális volt. Az egész Európára kiterjedő, datált kéziratkatalógusok létrehozásának tervét ismerte és az első köteteket forgatta is, paleográfiai kor- és időmeghatározást segítő fontosságukat nagyra értékelte, bár tisztában volt érvényességi körükkel.

5 A kezdet kezdetén tehát Mezey a fragmentumokkal való foglalkozást a datált cor* A dolgozat enyhén átdolgozott változata A magyarországi kódextöredékek kutatása címen az Iskolakultúra 7. évfolyamában, az 1997. májusi számban (10-16. oldalon) jelent meg. Az eltelt időszakban két katalóguskötet látott napvilágol: Mittelalterliche lateinische Handschriftenfragmente in Esztergom, 1993; Mittelalterliche lateinische Handschriftenfragmente in Győr, 1998. A katalógusokat Vizkelety András szerkesztette (Fragmenta et Codices in Bibliothecis Hungáriáé II. és III. kötete). 1 Mezey László: A Fragmenta Codicum szabályzata. MKSz 1973, 211-213, a továbbiakban: Mezey 1973. " Mezey László: Fragmenta Codicum. Egy új forrásterület feltárása (1974. január-1975. július), in: MTA I. Oszt. Közi. 1978, 65-90, a továbbiakban: Mezey 1978. 3 Mezey 1973,211. 4 Mezey 1973,211. 5 A Manuscrits datés képes finomítani a datálást, itt Mezey a Catalogue des Manuscrits en écriture latiné portant des indications de date, de lieu ou de copiste, (publié) par Charles Samarán et Robert Marichal, 3. kötetére utal: Bibliothéque Nationale, fonds latin, Paris, 1964, és a Katalog der datierten Handschriften in lateinischer Schrift in Österreich, herausgegeben in Verbindung mit dem Comité International de Paléographie, 3. kötetére utal: Franz Unterkircher: Die datierten Handschriften der Österreichischen Nationalbibliothek von 1451 bis 1500. Wien, 1974, cf. Mezey 1978, 75. Sok tételnél megtalálható a Catalogue des Manuscrits Datés-re való hivatkozás.