Írástörténet, szakszerűsödés - Rendi társadalom, polgári társadalom 6. (Szombathely, 2001)

I. ÍRÁSTÖRTÉNET - ÍRÁSBELISÉG - Madas Edit: Műfaj - írástípus - anyanyelvüség (Előtanulmány a magyar nyelvemlékek paleográfiájához)

Madas Edit MŰFAJ - ÍRÁSTÍPUS - ANYANYELVŰSÉG Előtanulmány a magyar nyelvemlékek paleográfiájához A paleográfia e században vált segédtudományból önálló történeti diszciplínává. A különböző írástípusok fejlődésének és helyi sajátosságainak regisztrálását - nemzetközileg összehangoltan - a tudományág művelői ma is elsőrendű feladatuknak tartják. Ez teszi lehetővé a kéziratok egyre megbízhatóbb datálását és lokalizálását. A jellegzetességek passzív leírása és óriási mennyiségű összehasonlító anyag közrebocsátása mellett azonban egyre nagyobb hangsúlyt kapott az idők folyamán a fejlődés belső törvényszerűségeinek és külső okainak feltárása. E kutatások során - melyekben hazai részről Hajnal István szerzett európai viszonylatban is elévülhetetlen érdemeket - bebizonyosodott, hogy az írás a kéziratosságon messze túlmutató művelődés- és társadalomtörténeti információk direkt hordozója is. A hazai viszonyokra térve: Király Péter 1959-ben addig ismeretlen magyar glosszák bemutatása kapcsán felpanaszolta, hogy „A magyar nyelvemlékek írástörténeti vizsgálata még nem történt meg, s épp ezért -főleg nem paleo gráfus nak — igen nehéz egy-egy emlék paleográfiai vonatkozásairól írni. A helyzetet nehezíti az is - folytatja - hogy magyarországi emlékekre, oklevelekre és kódexekre támaszkodó paleográfiai kézikönyvvel nem rendelkezünk." Dienes Erzsébet 1982-ben igazat adott Király Péternek, amikor - szintén nem paleográfus létére - az Érdy- és a Jordánszky-kódex kezeinek azonosságát kívánta bizonyítani. Király Péter datálási és terminológiai nehézségekkel küzdött, Dienes Erzsébetnek paleográfiai és művészettörténeti kérdésekben kellett előtanulmányok nélkül állást foglalnia. Nem ok nélkül volt nyelvész a panaszos mindkét esetben. Nyelvemlékeink kiadása és feldolgozása körül hagyományosan ők fáradoztak a legtöbbet. A kiadásnál legalább az írástípust meg kell határozni, a kezeket megkülönböztetni, vagy rámutatni arra, hogy az adott írás más kódexben, kódexekben is előfordul. A Magyar Nyelvtörténeti és Nyelvjárási Tanszék valamint a Nyelvtudományi Társaság 1983-ra - a nyelvemlékek kiadásában érdekelt más tudományágak képviselőit is meghívva - egy egységes szerkesztési tervezetet dolgozott ki. Ennek figyelembevételével folyik az azóta megindult és látványosan gyarapodó Régi magyar kódexek sorozat egyes köteteinek szerkesztése.

3 Az írástípusok megne1 Király Péter: Ismeretlen magyar glosszák. Jászói, Zirci, Nagyvátyi Glosszák. Nytud. Ért. 21 (1959) 7. - Ezt Mezey László mint paleográfus 1964-ben ugyancsak megállapítja: „Hazai könyvírásos emlékeink paleográfiai vizsgálata, különösen a nyelvemlékeké, teljes egészükben még várat magára." ELTE egyetemi jegyzet. Bp. 1964. 78. 2 Dienes Erzsébet: A Jordánszky-kódex eredetéről. Mny 78 (1982) 449. 3 2000-ben a 25. kötet jelent meg.