Írástörténet, szakszerűsödés - Rendi társadalom, polgári társadalom 6. (Szombathely, 2001)
III. SZAKSZERŰSÖDÉS ÉS ISKOLÁZTATÁS - Zsidi Vilmos: A bécsi Export Akadémia magyarországi hallgatói 1898-1919
104 írástörténet - szakszerűsödés Zsidi Vilmos Az országos arány alatt maradt a latin és görög szertartású katolikusok (24,1 illetve 35,8 %), a görög keleti ortodoxok (2,9 illetve 4,8 %) és - a fiumei akadémiát kivéve - reformátusok részaránya. 18 Utóbbi azzal magyarázható, hogy Magyarországon a kereskedelmi szektor szakszerűsítésében és fejlesztésében a zsidó és német polgárság járt elől. A református polgári réteg az állami, politikai élet szférájában játszott jelentős szerepet és nem elsősorban a gazdaságban. A vallási statisztikák alapján kimutatható további sajátosság, hogy Bécsben egyetlen unitárius vallású hallgató nem tanult, Budapestre pedig több muzulmán is beiratkozott. Összefoglalva az eddigieket elmondható, hogy Magyarországon a dualizmus korának második felében az állam modernizációs átalakítása során, a szakszerüsödési elveknek megfelelően, nagy lendülettel folyt a közgazdasági, ezen belül pedig a (kül)kereskedelmi felsőoktatás kiépítése. 20 Ez azonban ellentmondásos formában valósult meg, hiszen -jóllehet, a felsőfokú szakképzés kiépítése önmagában ugyan haladást jelentett, de - a konkrét forma, azaz az egyetemek helyett működtetett akadémiák rendszere, túlhaladott szisztémát konzervált. A Bécsi Export Akadémia is természetesen beépült ebbe a struktúrába azáltal, hogy a hazai külkereskedelmi felsőoktatás egyik peregrinációs helyévé és részben a posztgraudális tanulmányok bázisává vált. Megállapítottuk, hogy a tárgyalt akadémia rendelkezett egyfajta földrajzi vonzáskörzettel, de az is kimutatható, hogy mindhárom akadémiára Magyarország északnyugati részéből érkeztek a legtöbben. Mégsem tekinthető egyik akadémia sem csupán szűken értelmezett regionális főiskolának, hiszen az ország egész területéről jelentős számban érkeztek hallgatók. A KKA speciális vonzáskörzetének volt tekinthető a Délvidék. Az anyanyelvi és vallási adatok alapján egyfajta társadalmi vonzáskör mutatható ki: a magyar mellett a német anyanyelvű, asszimilációra hajlamos városi-polgári zsidó lakosság köre. Fontos megállapítás, hogy az asszimilációnak ellenálló hazai nemzetiségek a bécsi akadémián sem tanultak nagyobb arányban, mint a hasonló, magyarországi akadémiákon. A jelen tanulmányban kialakult kép pontosítása érdekében érdemes lenne az adatokat más, korabeli, hasonló profilú, külföldi felsőoktatási intézmények megfelelő adataival összevetni. Hasznos lenne a BEA magyarországi hallgatóinak karriertörténetét nyomon követni, továbbá a gazdasági élet korabeli vezető egyéniségeinek felsőfokú tanulmányaira vonatkozó adatokat kimutatni. l Ezen adatok birtokában még pontosabb kép lenne rajzolható a Bécsi Export Akadémiának a külkereskedelmi szakemberképzésben elfoglalt helyéről. 18 M. Stat. Közlm. i.m. 19 Vö. Weber, Max: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. Bp., 1982. Kül.:28., 33., 40. skk. 20 1873: Bp-i Keresk. Akad., 1891: Keleti Keresk. Tanfolyam (később KKA), 1902: Kolozsvári Keresk. Akad., 1912: FKA, 1914: Műegyetemi Közgazd. Osztály megnyitása. Vö: Szögi i.m. 6.p. és Schack-Vincze i.m. 21 Erre pl: Zsidi Vilmos: Magyar ösztöndíjasok és volt kereskedelmi főiskolai hallgatók keleten. (Forrásközlés). In: Tanulmányok a magyar felsőoktatás XIX-XX. századi történetéből. (Fej. az ELTE történetéből 14.) Bp., 1991. 71-103. p.
