Kémek, ügynökök, besúgók - Az ókortól Mata Hariig (Mediawave Konferenciák VI. Szombathely, 2014)
Hermann Róbert: A katonai hírszerzés 1848–1849-ben
Hermann Robert: A katonai hírszerzés 1848-1849-ben Győrben marad. Küldött 200 forintot Kriskónak, és felszólította Jeszenák János bárót, Nyitra megyei főispánt és kormánybiztost, hogy mindenben legyen Kris- kó segítségére.27 Kriskó december 27-én, Komjáton jelentkezett Jeszenáknál, és arra kérte, hogy sürgesse meg Csánynál „a neki szóló, s két futár által vitt, de kezéhez nem jutathatott" fő-kormánybiztosi levél elküldését.28 Másnap, december 28-án Nyitráról írt Csánynak. Ebben tudatta, hogy az ellenség kétszer megszalasztotta, így kénytelen egy harmadik átkelőt keresni, „melyen titkos feladatomat véghez- vihetem." A levél szerint a második határátkelési kísérlet alkalmával a határőrök rálőttek, és eltalálták a bal kulcscsontját, de amíg Csánytól ellenkező utasítást nem kap, nem hagyja el a helyét, és Nyitrán marad. Jelentése szerint „a titkos feladathoz megkívántató katonai erő eddig ott, a fennérintett harmadik passzuson tanyáz" - ami nyilván a Jablunkai-hágó lehetett. Közölte, hogy az éppen most kapott hírek szerint az ellenség Trencsénből és Vágújhelyről visszavonul, és Lipótvár felé tart. Tudatta, hogy az Ordódy Kálmán őrnagyhoz, Lipótvár parancsnokához küldött futárokat Nyitrán találta, és segítséget nyújtott nekik, annak érdekében, hogy a levéllel bejussanak az erődbe.29 Utolsó ismert jelentését Vágújhelyről küldte a feldunai hadtest parancsokságának, amely szerint a legszélső előőrsparancsnok jelentése alapján az ellenség Galgócról ismét Nyitra felé vonul.30 További sorsáról nem tudunk semmit. Elképzelhető, hogy a cs. kir. csapatok fogságába került, és rövid úton végeztek vele. A pozsonyi és a pesti cs. kir. hadbíróságok anyagában nincs róla adat. A lengyel-zsidó kém - Josef/Józef Rosowitz A szabadságharc „hivatásos" hírszerzői (kémjei) közül a legtöbb adattal Rosowitz Józsefről (Josef/Józef Rosowitzról) rendelkezünk. Rosowitzról tudjuk, hogy zsidó vallású lengyel volt, aki állítólag hadnagyként szolgált az 1830-1831. évi lengyel szabadságharcban.31 Az 1848. augusztus-szeptember folyamán a fővárosban - a Kossuth kezdeményezésére alakult - Kossuth-, majd Elunyadi- szabadcsapatban kezdte meg katonai szolgálatát 1848 őszén.32 Októberben Szalay László alezredes bízta meg Jellacic táborának kikémlelésével. Rosowitz kezdetben szabódott, mondván, hogy a világ minden kincse sem éri meg az 27 Közli: Uo. 111. 28 Jeszenák levele Csányhoz. Komját, 1848. december 27. MNL OL H 103. Nem iktatott beadványok, dátum szerint. 29 Kriskó levele Csányhoz. Nyitra, 1848. október 28. MNL OL H 103. Nem iktatott beadványok, tévedésből, a dátum „X-ber jelölése miatt" az 1848. októberi iratok között. 30 MNL OL P 295. b/31. fasc. Ikt.kv. No. 423. 31 Ld.: erre Szalay Lászlóhoz, a Hunyadi-szabadcsapat parancsnokához intézett levelét. Közli: V. Waldapfel, 1965.493-495. 32 A csapat történetére ld.: URBÁN, 2009. 71
