Kémek, ügynökök, besúgók - Az ókortól Mata Hariig (Mediawave Konferenciák VI. Szombathely, 2014)
Hermann Róbert: A katonai hírszerzés 1848–1849-ben
Hermann Róbert: A katonai hírszerzés 1848-1849-ben hadsereg akar betörni Stájerországba 30 000 emberrel, ami azért is hihetőnek tűnt, mert a magyar kormányzat időközben megtiltotta a gabonakivitelt Stájer- országba. Végül, egy százados állítólag azt írta Windisch-Grätznek, hogy ne sokáig halassza a Magyarországra való betörést, „mert nálunk a csehországi fegyverkészítő házhoz hasonló lévén, ha késik, Magyarország tavaszig győzhetetlen lesz." Végül tudatta, hogy a grazi diákság „mellettünk áll, csak felszólításra vár." Szíjjártó a jelentés további részében egy erélyes kormánybiztos kinevezését javasolta a Fürstenfeld felőli határszélre, valamint csapaterősítések küldését kérte, illetve indítványozta, hogy a stájerek megnyugtatására egy hírlapi nyilatkozatot kellene közzétenni a grazi hírlapokban arról, hogy Magyarországnak nincsenek támadó szándékai.16 Lakner, Fürst vagy Merten jelentései eseti jellegűek voltak. Ugyanakkor a kormánybiztosok, illetve a hadtest- és hadsereg-parancsnokok állandó hírszerzőkkel is rendelkeztek. Az általunk ismert töredékes adatok alapján úgy tűnik, hogy ezek egyike sem volt katonai státuszú személy, noha egy részüket a hadtestek pénztárából fizették. Miután a hadügyminisztérium táborkari osztályának anyaga - ahogyan említettük - elpusztult vagy lappang, és az egyes hadtest- és hadsereg-parancsnokságok hírszerzési anyaga is erősen hiányos, a hírszerzés rendszeréről és személyi összetételéről nehéz pontos képet adni. Jellemző tény, hogy pl. Görgei 1849. január 15. és június 28. közötti tábornoki kézipénztárának kimutatásában kémeknek adott pénzzel egyetlen egyszer, március 14-én találkozunk; igaz, ez viszonylag jelentős összeg, 70 forint. Ezen kívül titkos kiadás egyetlen alkalommal, május 6-án szerepel a pénztárkönyvben: Aulich Lajos vezérőrnagy kapott 50 forintot.17 Bem tábornok 1849. február 24. és március 27. közötti pénztárkimutatásában egyetlen alkalommal szerepel egy kémnek „felpénzül" adott öt pengő forint.18 A legtöbb ilyen jellegű jelentés a feldunai hadseregtől az 1848. november és december közötti időszakból maradt fenn, és ebből az időszakból tudunk a legtöbb hírszerzőről és titkosfutárról is. Hozzáteendő, hogy pl. a fegyvercsempészettel vagy titkosüzenetek kézbesítésével megbízott személyek is végeztek hírszerzői tevékenységet. Kriskó Ignác Közéjük tartozott Kriskó Ignác (vagy Ignatz Kriskó), akiről szinte alig tudunk valamit. Egy Kossuthnak írott jelentésében kifejezte abbeli reményét, hogy Kossuth - szolgálatai jutalmául - az ország polgárai közé emeli őt, aminek alapján feltételezhetjük, hogy nem volt magyar állampolgár. Ezt megerősíthetné az, 16 Közli: HERMANN, 1992. 233-234. A fürstenfeldi csapatösszevonásokról két nappal korábban, november 22-én már Vidos József és Békássy Imre kormánybiztos is értesítette Csány Lászlót, illetve az Országos Honvédelmi Bizottmányt. A két jelentést közli: HERMANN, 1995. 85-86. 17 Hermann, 1997. is Jakab, 1884. 255. 69