Kémek, ügynökök, besúgók - Az ókortól Mata Hariig (Mediawave Konferenciák VI. Szombathely, 2014)
Hermann Róbert: A katonai hírszerzés 1848–1849-ben
Hermann Robert: A katonai hírszerzés 1848-1849-ben Lakner Ferenc mérnököt, nemzetőr hadnagyot november elején Niczky Sándor, Sopron megye kormánybiztosa küldte ki Stájerországba. Lakner november 9-én érkezett Grazba, ahol csak kevés, többnyire újonc, olasz nemzetiségű katonát talált. Másnap, 10-én egész nap a városban járkált, mert azt hallotta, hogy Bécsből Grazon át Pettauba katonákat szállítanak; de ez csak puszta hír volt. Egy olasz tizedestől megtudta, hogy a Laval Nugent táborszernagy vezette cs. kir. erők nyolc gyalogzászlóaljból, 600 lovasból és 12 lövegből állnak. November 11- én reggel 7 órakor továbbutazott Marburgba, ahol egy fogadóban három szere- zsánt látott, akik szállást jöttek csinálni a Bécsből érkező 860 főnyi szerezsán-ala- kulatnak. Ezek a délután fél 6 órakor érkező szerelvénnyel meg is jöttek. Lakner itt hallotta Perczel november 8-i friedaui győzelmének hírét is. Marburgból aznap délután vasúton továbbutazott Kranichsfeldig, majd onnan kocsival Pettauba. Itt egy vértesezredet talált, és sok mindent megtudott. Pettauból szeretett volna Csáktornya felé továbbmenni, de az őrök nem engedték. Ezért úgy döntött, hogy visszamegy Grazba. November 12-én Pettauból Kranichsfeld felé tartva, útközben szembetalálkozott a már említett szerezsán-csapattal. A postakocsin több, korábban Eszéken szolgált cs. kir. tiszttel találkozott, akiktől megtudta, hogy kénytelenek voltak elhagyni az erődöt, mert különben a legénység, mint schwarzgelbeket, agyonszurkálta volna őket. Grazban ismét azt hallotta, hogy újabb határőrcsapatok érkeznek Bécsből, de november 13-án reggel 10 óráig ez nem történt meg. Aznap délben elhagyta Grazot, és így érkezett meg november 14-én délután 2 órakor Körmendre. Miután a tapasztaltakat a Mura mentén állomásozó Perczel Mór vezérőrnaggyal is közölni akarta, a szerzett adatokat levélben írta meg egy Paritás (sic!) nevű ismerősének; nyilván azzal a szándékkal, hogy az a jelentést továbbítsa Niczkynek. Niczky a jelentést november 16-án, illetve 17-én megküldte Kossuthnak, illetve Csány Lászlónak, a feldunai hadsereg kormánybiztosának; Kossuthtól egyben kérte Lakner megjutal- mazását, „ki ezen küldetésében a fejét kockáztatta."14 Fürst Dávidot Lukinich Mihály, Sopron megye kormánybiztosa küldte ki Kapuvárról az alsó-ausztriai csapatmozgások megfigyelésére. Fürst 1848. november 20-án indult el Kapuvárról. November 21-én reggel fél 7 órakor a Vas megyei Landecknél kelt át az osztrák határon. Innen Tattendorfon és Draskir- chenen keresztül Baden bei Wienbe érkezett, majd útját folytatva, Schönbrun- nban egy fogadóban szállt meg. Útközben különböző híreket hallott Windisch- Grätz tábornagy hollétéről, mire november 22-én bement Schönbrunnba és megtudta, hogy Windisch-Grätz kétségkívül itt tartózkodik. Útközben azt hallotta, hogy az osztrák sereg ütközetre készül, erről maga is meggyőződött Schön- brunnban, mert azt ottani katonaságot készültségben találta. „Schönbrunnban, mint bizonyosabb, hírlik, hogy Windisch-Grätz folyó hónap 25-kén vagy 26-kán Sopronban [sic!] tízezer embert küld, és mint tényt beszélik, miszerint [Carlos] Auersperg [altábornagy, volt bécsi helyőrségparancsnok] még a múlt héten 14 A jelentést közli: Hermann, 1992. 232-233. Niczky két jelentését közli: Hermann, 1993. 371-372. 67
