Kémek, ügynökök, besúgók - Az ókortól Mata Hariig (Mediawave Konferenciák VI. Szombathely, 2014)
Hermann Róbert: A katonai hírszerzés 1848–1849-ben
Hermann Róbert: A katonai hírszerzés 1848-1849-ben A katonai hírszerzés csődjére mindkét oldalon jelentős számú példát hozhatunk fel. A dunántúli hadszíntéren 1848. november eleje után rendszeresen érkeztek hírek az ellenséges támadásról, de a tényleges offenzíva teljesen váratlanul érte Görgeit.7 Észak-Magyarországon Franz Schlik altábornagy hadtestének támadása is hasonló meglepetést okozott 1848 decemberében. A magyar hadvezetés ugyanis nem Sáros, hanem Trencsén megye irányából várta támadását.8 Ugyanilyen csőd eredménye volt az 1849. június 28-i győri vereség, amikor a magyar hadvezetés csak két nappal a támadás előtt érzékelte, hogy Julius Hay- nau táborszernagy, cs. kir. fővezér átcsoportosította csapatait a Duna jobb partjára.9 Az orosz hadseregről pedig 1849. július végéig nem sikerült hozzávetőleg pontos adatokhoz jutni. 1849 elején viszont a cs. kir. felderítés mondott csődöt. A Tisza mögött álló magyar csapatokról nem tudott adatokat szerezni, a tavaszi hadjáratban pedig a magyar hadvezetés kétszer is megtévesztette a cs. kir. főparancsnokot. De a hírszerzés csődjét jelentette Klapka 1849. augusztus 3-i kitörése is. Ekkor - a magyar kézre került diszlokáció mellett - az okozta a gondot, hogy a hírszerzés a tényleges létszámnak csupán egyharmadára becsülte a komáromi várőrséget. Az orosz hírszerzés ugyanilyen rosszul vizsgázott a júliusi felvidéki hadjáratban vagy a Bem elleni hadműveletekben. Az orosz emlékiratok és hadijelentések egyébként rendszeresen panaszkodtak amiatt, hogy Magyarországon nem lehet kémekhez jutni.10 A hírszerzők tehát inkább regisztrálták, mintsem előre jelezték az eseményeket. így legjobb esetben is csak taktikai előnyökhöz juttathatták hadseregüket. A háborút végső soron a katonai erőviszonyok döntötték el. Az elfogott kémekkel és hírszerzőkkel mindkét fél kíméletlenül járt el: főbe lőtték vagy felakasztották őket. 1848. szeptember 30-án Görgei Artúr őrnagy azért akasztatta fel Zichy Ödön grófot, mert az feltételezhetően titkosfutár-szolgálatot teljesített a horvát inváziós hadsereg két oszlopa között.11 A magyar oldal hírszerzéséről meglehetősen esetleges adattal rendelkezünk, miután a Hadügyminisztérium táborkari (vezérkari) osztályának - amelyhez a hírszerzés is tartozott - iratanyaga nagyobbrészt elpusztult vagy lappang, és az egyes hadseregek vezérkari irodáinak iratanyaga is igen hiányos. Sokkal több adatunk van a cs. kir. hadsereg hírszerzéséről, noha - tudomásunk szerint - erről sem készült összefoglaló tanulmány. Ugyanakkor az egyes hadseregek és hadtestek iratanyagában rengeteg ilyen jellegű jelentéssel találkozunk. Alfred zu Windisch-Grätz fővezérségének időszakában 1849 februárjáig a főhadiszálláson, a beérkezett hírszerzői jelentések alapján, rendszeresen készültek napi összefog7 GÖRGEI-Kossuth, 2001. passim. Görgei Artúr nevét magam az eredeti alakban, ahogyan a korábbi munkáimban is, a fenti formában használom. H. R. 8 BORÚS, 1975. 61-62. 9 Görgey, 1888.618-631. 10 ROSONCZY-KATONA, 1988. passim. 11 Az ügyre ld.: GÖRGEY, 1980. 45-52.; HERMANN, 1994. 5-19. 65
