Kémek, ügynökök, besúgók - Az ókortól Mata Hariig (Mediawave Konferenciák VI. Szombathely, 2014)
Deák Ágnes: Rendőrinformátorok a hadbíróságok árnyékában. Haynau és Geringer ügynökei
sokkal kevesebbet tudunk. Az mindenesetre kétségtelen, hogy a legeredményesebb informátora 1851 nyarától Wargha István volt, aki 1847 nyaráig Kossuth legközelebbi munkatársai közé tartozott; szorongatott állapotában, a Pestről való kiutasítás küszöbén, 1851 nyarán ajánlotta fel szolgálatait Podolskynak, és hamarosan fontos információkkal látta el. Wargha a forradalmi mozgalom aktív munkásaként annak legveszélyesebb árulója is lett.37 Deák Ágnes: Rendőrinformátorok a hadbíróságok árnyékában Geringer császári biztos bizalmas munkatársai Az államrendőrségi információszerzés második centrumát a fővárosban a köz- igazgatás felelős vezetőjének, Karl Geringer bárónak, a polgári ügyek császári biztosának (1851 őszétől ideiglenes helytartónak) irodája jelentette, amely azonban csak 1850 végétől válik jelentőssé. Geringer a magyarországi polgári ügyek élén Bach választottja volt, feladata e téren is Bach elképzeléseinek érvényesítését célozta. Geringer kísérletet tett Bach instrukcióinak megfelelően - bécsi minták alapján - az állampolgárok öntevékenységére (is) építő szervezet kiépítésére. Bécsben ugyanis 1849 tavaszán a városparancsnokság életre hívott egy „hivatalos" „megbízotti" rendszert (talán az 1950-es évekbeli házmesterekhez hasonlíthatnánk); kb. 800 főt bíztak meg a hozzájuk tartozó házak és utcarész szemmel tartásával.38 Hasonló elv alapján rendelte el 1849 nyarán Szentiványi Vince pestbudai kerületi polgári biztos egy ilyen névjegyzék összeállítását Budán és Pesten.39 A névsorban túlnyomórészt céhmestereket, kereskedőket, vendéglőtulajdonosokat találunk, akik a helyi társadalom tekintélyes és vagyonosabb tagjai voltak, jelentős részük 1848 előtt már polgárjoggal rendelkezett. Nem tudjuk, működött-e egyáltalán a gyakorlatban ez a megfigyelői rendszer, de ha igen, akkor is csak rövid ideig. A rendőri ügyekben Geringer legfőbb támasza 1850 februárjától Joseph Protmann pest-budai városparancsnok (majd rendőrigazgató), akinek a fő feladata a pest-budai állami rendőrség megszervezése volt. Az őszig terjedő hónapokban a rendőri hatóságok szervezetének felállítása vette igénybe energiáikat. Bach 1850 novemberében tett kísérletet arra, hogy az államrendőrségi információszerzés csatornáiról áttekintést kapjon. Geringer úgy nyilatkozott, hogy az államrendőrségi adatgyűjtés addig teljesen a III. hadsereg-parancsnokság rend37 Warghára nézve ld.: SziNNYEl, 1914.1427.; DEÁK, 2010. Pesti rendőrségi működéséről ld.: Lukács, 1955. 78., 85-86., 106., 113., 120-121. 38 „Verzeichnis der Vertrauensmänner". ÖStA KA MW. Bd. 92. Vö.: Welden, 1853. 50. 39 Szentiványi utasítása Rollerhez. Buda, 1849. július 24. MNL OL D 77 1849:5.; Koller jelentése Szentiványihoz. Pest, 1849. augusztus 27. Uo. 1849:861.; Szentiványi utasítása Rollerhez. 1849. szeptember 29. Melléklet: Instruktion für die Vertrauensmänner. Uo. 1849:861.; Verzeichnis der Vertrauensmänner. Uo. 1849:1585-1586. Részletesebben ld.: Deák, 2006. 23-31. 31
