Kémek, ügynökök, besúgók - Az ókortól Mata Hariig (Mediawave Konferenciák VI. Szombathely, 2014)
Gyarmati György: Élőbeszéd a fürkészet múltját megidéző konferenciához
Kémek, ügynökök, besúgók Ezek egyikére talál majd rá több mint ezer év múltán, a Krisztustól datált 18. század közepén egy francia jezsuita, Jean Joseph Amiot,2 hogy még az első, hevenyészett fordítás alapján is megállapíthassa rendjének más provinciálisaival együtt: a fürkészet művészetének regulái különböző fogantatású kultúrákban mennyire egymásra rímelnek. k * k Nos, eddig tartott az antik kínai trakta a fürkészetről, illetve annak kultúrák- közi transzferjéről, „csereszabatosságáról". Egyetlen érdemi különbségként az vehető észre, hogy a régi kínai gondolkodásban nincs világvége gondolat, apokalipszis, vagy Armageddon jóslat. Sokkal inkább a világ megmaradás közbeni változását vizionálta, hiszen arrafelé evilágiként is örökkévalónak álmodták Kelet „mennyei birodalmát." Ehhez annyi észrevétel fűzhető egy posztmodern utáni történész konferencián, hogy a fürkészet, a kémkedés az egyetlen tematika, amely az immár sokfelé bomlott historikusi diszciplínák palettáján valóban csak történetileg visszatekintő perspektívában vizsgálható. Ellenkező esetben - ha a titok mégsem titok már a maga korában - a vizsgálat tárgya nembeli lényegében semmisül(t) meg. Ennyiben különbözik igazán az eredményesen folytatott kémkedés minden más kutatási tárgykörtől. Szun-ce - akiről azt tartják, hogy a filozófiai bölcsesség magaslatára emelte a stratégiai gondolkodást - a jövőt is vizionálta, megjegyezve egy lábjegyzetben, hogy a Kr. u. 20. századba érve nagyon elhomályosul a kép, valami - akkor majd demokráciának nevezendő - káosz miatt. Mi meg immár múltként tekintünk vissza a Szun-ce-i „jövőre". Nézzük hát, hogy miként jeleníthető meg a titkos cselvetés sokfélesége az idő innenső nézőpontjából, mint történelmi múlt. De a konferencia tematikája alapján mi is megállunk - egyelőre - a kaotikus 20. század beköszöntekor. Bőségesen elég a megelőző másfél évezredet pásztázni, közte leginkább a magyarhoni újkor fürkészetének némely fordulatos epizódját. Mediawave, Szombathely, 2011. június 3. 2 J. J. Amiot, a Jézus Társasága 18. századi válságkorszakában volt a misszionáriusok egyike Kínában. Az ekkoriban uralkodó Csien Long császár udvarában ugyan szívesen látott vendégek voltak, a kiterjedt birodalom különböző részein viszont egyre több akadályt gördítettek az egymással is rivalizáló különböző keresztény rendek hittérítése elé. Mindeközben érte meg Amiot a Társaság feloszlatását, miután XIV. Kelemen pápa 1773-ban szignált Dominus ac Redemptor brévéjét - másfél év elteltével - itt is kihirdették. BANGERT, WILLIAM V.: A jezsuiták története. Bp., 2002. 355- 357. 10
