Kémek, ügynökök, besúgók - Az ókortól Mata Hariig (Mediawave Konferenciák VI. Szombathely, 2014)

Kerekes Dóra: Titkosszolgálat volt-e a Habsburgok 16–17. századi „Titkos Levelezői Hálózata"?

Kémek, ügynökök, besúgók a kereskedelmi érdekek védelmét (azaz a túlélést) az állam számára. Az 1503- ban megkötött velencei-oszmán béke garantálta, hogy a Velencei Köztársaság kereskedelmi lerakatai megmaradhattak, flottája továbbra is működhetett, és szállíthatta a luxuscikkeket és egyéb termékeket, terményeket Európába.28 Ve­lence azonban - az árucikkek mellett - mással is kereskedett: a köztársaság mű­ködtette a kor legjobb informátori rendszerét.29 A rendszer magában a köztársa­ságban alakult ki, amelynek középkori története a politikai gyilkosságok tárhá­zát mutatja számunkra. Éppen ezért 1335-ben létrehoztak egy tisztséget, amely­nek viselője kizárólag a Tízek Tanácsának tartozott felelősséggel, és 1382-től - a „titkos kiadásokra" - saját költségvetéssel rendelkezett. Feladata az volt, hogy a köztársaság biztonságáról gondoskodjon. Ehhez pedig minden eszközt igénybe vehetett, amelyre szüksége volt, alkalmazott besúgókat, kémeket és bérgyilko­sokat, és pénzt fizetett az információkért.30 Ezt - mai terminológiával élve - a velencei elhárítás kialakulásának tekinthetjük, és kijelenthető, hogy minden olyan elem megvolt e rendszerben, ami a modern titkosszolgálatok létrejöttéhez is hozzájárult.31 A belső - elhárító - szolgálat mellett működött a hírszerzés is, amelynek egyik legfőbb célállomása az Oszmán Birodalom területe volt.32 Az ottani információszerzést is a bailo koordinálta, és a begyűjtött adatok kiterjed­tek az élet minden területére. Az Oszmán Birodalomból érkező katonai informá­ciókra éppúgy igényt tartottak a köztársaságban, mint a politikai, a gazdasági, a társadalmi vagy a kulturális eseményekről szólókra, ha azok valamiképpen befolyásolták Velence működését. Az adatokat Szent Márk városába küldték tovább, ahol szelektálták, rendszerezték és értékelték őket, majd általában fel­használták a politikai és a gazdaságpolitikai döntéshozatal során, de az avvisók készítésénél is.33 Az információszerzés módszertanának, valamint a modern diplomáciai intézményeknek kialakulásában Velence alapvető szerepet ját­szott.34 A Francia Királyság a 16. század elején fűzte szorosabbra viszonyát a szultán birodalmával, amikor a Habsburg-fivérek politikai-katonai törekvései által fe­nyegetett francia király, I. Ferenc (1515-1547) szövetségest keresett az Oszmán Birodalomban. A szultánnak kapóra jött a lehetőség, így 1528-ban, I. Ferencnek címzett levelében megerősítette a birodalmában élő és tevékenykedő kereszté­nyek jogait és kereskedelmi privilégiumait.35 Permanens jelenlét nélkül azonban a két fél közötti kapcsolatot nem lehetett fenntartani, így Ferenc király 1536-ban állandó követséget nyitott a Portán.36 A két hatalom közötti jelentékeny földrajzi 28 Dursteler, 2001.1., 3-8. 29 Mantran, 1974.111-116. 30 Preto, 1994. 51. 31 Uo. 32 Preto, 1975. 95-115.; Dursteler, 2001. 3-4.; Heller, 1999. 812. 33 Mantran, 1974.114-115. 34 Heller, 1999.810-812.; Mantran, 1974. 35 Charriere, é. n. I. köt. 116.; UZUNCARSILI, 1983. 495.; Testa, 1864.1. köt. 6. 38 Duparc, 1969. XLI-XLII. 102

Next

/
Oldalképek
Tartalom