Kémek, ügynökök, besúgók - Az ókortól Mata Hariig (Mediawave Konferenciák VI. Szombathely, 2014)
Kerekes Dóra: Titkosszolgálat volt-e a Habsburgok 16–17. századi „Titkos Levelezői Hálózata"?
Kémek, ügynökök, besúgók kalmi és az állandó diplomáciai képviseletek működésére, a hírszerzés metódusaira, a levéltovábbítás mechanizmusaira. A követek gyakran az adott központban összegyűjtött információkat egy az egyben, mintegy jelentésük mellékleteként továbbították, vagy azok alapján állították össze saját levelüket, amelyet az őket megbízó uralkodó számára juttattak el - sokszor ugyanazokon a csatornákon, amelyeken az avvisók is „közlekedtek".18 Az avvisóknak maguknak két fajtája volt: a nyilvános és a titkos. Az elsőben olyan információkat küldtek, amelyeket bárki megismerhetett. A titkos avvisók azonban csak egy meghatározott közönségnek álltak rendelkezésére.19 Az avvisók készítésének metódusa nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy kialakuljon a modern értelemben vett európai diplomáciai hálózat, amelyhez - akkor és most is - erőteljesen kapcsolódott a hírszerzés. Nagyon nehéz volt ugyanis elkülöníteni, hogy milyen okból gyűjtött valaki információkat: azért, mert valamely hírszolgálatnak dolgozott és így járult hozzá az avvisók elkészítéséhez, vagy azért, mert egy uralkodó, vagy állam számára kémkedett.20 Természetesen az avviso-írók figyelme a kor jelentősebb központjaiban történtekre irányult, ezért tevékenységükben kiemelt szerepet játszott az Oszmán Birodalom akkori fővárosa: Konstantinápoly. Konstantinápoly és az európaiak Konstantinápoly több világbirodalom fővárosa volt, mielőtt az oszmán szultán székhelyévé vált volna. Erre a szerepre nemcsak geostratégiai helyzete predesztinálta, de az is, hogy mindenkor a császár városa volt, ez a kép élt az európai és ázsiai köztudatban egyaránt. Constantinopolis, Nea Roma, Bizánc, Konstantinápoly volt a Város (görögül: polisz, törökül: der sa'adet), amelynél a Boszporuszon átkelve Európából Ázsiába ért az utazó, és a fizikai értelemben vett összekötő szerep párosult egy szimbolikus, kultúraközvetítő szereppel is. Már alapításától kezdve politikai, kulturális, egyház(politika)i és művészeti centrum volt, mindez pedig erőteljesen elősegítette az információáramlást is.21 A városban minden korban éltek európaiak, akik lehettek állandó lakosok, hiszen számos, korábban is a városban élő európai család az oszmán hódítást követően visszatelepült,22 ugyanakkor hozzájárultak a színes kavalkádhoz azok az európaiak is, akik uralkodójuk, városuk megbízásából, diplomataként jöttek Konstantiná- polyba. Ide utazni azonban nem volt veszélytelen feladat, ezért kevés olyan ember volt a 16-17. században, aki saját jó szándékából vagy pusztán érdeklődése miatt érkezett a városba. Ha mégis, akkor is általában egy-egy követ társaság18 INFELISE, 2002. 212. 19 Uo. 216-217. 20 Preto, 1994. 87-94 21 Mantran, 1962. 2-6. 22 YÉRASIMOS, 2000. 206-211. 100
