Gödörből gödörbe; Mindennemű válságok Magyarhonban a 19. és 20. században (Mediawave Konferenciák V. Szombathely, 2011)
I. A 19. század gazdasági válságai - Klement Judit: Válság egy húzóágazatban – a 19. századi malomipar példája
Gödörből gödörbe éppen abból adódott, hogy túl sok lett a nyersanyag az európai piacokon, amikor a korszerű szállítás révén egyre intenzívebben kapcsolódott be az európai terménykereskedelmi hálózatba az orosz, indiai, észak-amerikai (Egyesült Államok, Kanada) és argentin gabona. A nagy termékdömping lenyomta a nyers- anyagárakat az európai piacokon, és ezzel együtt a lisztárakat is mérsékelte. Ezt a jelenséget nevezték el a gazdaságtörténészek agrárválságnak.12 Nemcsak gabona érkezett azonban Európába nagy mennyiségben Észak-Amerikából, hanem liszt is, főleg az Egyesült Államokból, amelynek minősége ráadásul már vetekedett a magyar liszt minőségével: a budapesti gőzmalmoknak a minneapolisi malmok lettek a legnagyobb konkurensei a nyugat-európai piacokon. A Minneapolis környéki malmok az 1880-as évektől jelentősen megnövelték őrlési kapacitásukat, az itteni malomipar számára ekkorra értek be a kedvező feltételek: a művelés alá vont óriási (vad)nyugati földterületek gabonatermelése, az országon belül kiépített és jól működő vasútvonalak hálózata, az Európa felé olcsó szállítást biztosító gőzhajó-forgalom, valamint az őrlési technológia szinte teljes automatizálása, amely folyamatos termelés mellett alacsony termelési költséget eredményezett.13 A fővárosi gőzmalmok helyzetét tovább rontotta az európai kereskedelmi környezet megváltozása is, mivel az 1880-as évektől a szabad kereskedelmet felváltotta a protekcionizmus, és az államok újra vámokkal kezdték védeni a saját piacaikat. A vám megnövelte a termékek összköltségét, hiszen általa megnőttek a fogyasztóhoz való eljuttatás költségei. Igaz volt ez nem csak a tőlünk exportált lisztre, de a feldolgozásra esetleg ide importált gabonára is. Az lisztárak csökkenése, a jelentkező világpiaci konkurencia és a kereskedelmi viszonyok megváltozása együttes hatásaként a magyar liszt szépen lassan kezdett kiszorulni a Monarchián kívüli piacokról. Ezt a kereskedelmi statisztikák is rögzítették, de vajon mit jelentett ez a válság a fővárosi malomipar vállalataira nézve? Hogyan és miként mutatkozott meg a válság a vállalatok eredményeiben? Erre adhat választ a budapesti gőzmalmok termelési és üzleti eredményeinek vizsgálata.14 12 Katus, 1978. 293-296. 13 Chandler, 2002. 251., 253. 14 Az összehasonlítás és a rendelkezésre álló adatok miatt az üzleti eredmények elemzése ugyanarra a 11, részvénytársasági formában működő gőzmalom-társaságra vonatkozik. Név szerint: Concordia Gőzmalom Rt. (Concordia), Első Budapesti Gőzmalom Rt. (Első Budapesti), Erzsébet Gőzmalom Rt. (Erzsébet), Pesti Hengermalom Rt. (Hengermalom), Lujza Gőzmalom Rt. (Lujza), Pesti Molnárok és Sütők Gőzmalma Rt. (Pesti Molnárok), Pannónia Gőzmalom Rt. (Pannónia), Pesti Viktória Gőzmalom Rt. (Viktória), Hungária Egyesült Gőzmalmai Rt. (Hungária, elődvállalata a MÁH Egyesült Gőzmalmok), Gizella Gőzmalom Rt. (Gizella), Királymalom Hedrich & Strauss Rt. (Királymalom). A termelési eredmények között szereplő Haggenmacher Henrik malmai (Haggenmacher) nem részvénytársasági formában működtek, így az üzleti eredmények nem voltak nyilvánosak és nem is maradtak fenn. Az üzleti mérlegek elemzésének forrása a Mihók-féle Compass, így annak első ilyen jellegű adatokat is tartalmazó kötetétől, 1874-től 1913-ig mintaévek alapján álltak elő az elemzett adatok. 84
