Gödörből gödörbe; Mindennemű válságok Magyarhonban a 19. és 20. században (Mediawave Konferenciák V. Szombathely, 2011)

I. A 19. század gazdasági válságai - Halmos Károly: Válság rossz, csőd jó

Halmos Károly : Válság rossz, csőd jó termelés érdekeinek szem előtt tartásával azok a rendelkezések, amelyek a ma­gánszektorhoz tartozó, fizetésképtelenné vált adósra vonatkoznak. Ezek az újabb rendelkezések57 [...] átviszik a működő állami szektorba azokat a használ­ható üzemeket, felszerelési vagy berendezési tárgyakat, amelyekre ott szükség van."58 Ugyanez a jegyzet adja egyébként a csődeljárás talán legletisztultabb megfo­galmazását (amelyet jelen írás első részében idéztem is). A Vadas György és Weltner Andor által összeállított Gazdasági jog megjelenésének idején (1949) a „csődeljárást az 1881:XVII. te. és az ezt kiegészítő és módosító rendeletek" sza­bályozták.59 Úgy látszik, Georg Wilhelm Friedrich Hegelnek a Minerva baglyára vonatkozó velős megjegyzése60 a csődök tudományára is érvényes. Az 1960. április 12-én kihirdetett, a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960:XI. törvényerejű rendelet IV. fejezetének 95. §-a kimondta, hogy a „felszabadulás előtt alkotott polgári jogi tartalmú jogszabály­ok, illetőleg a felszabadulás előtt alkotott jogszabályok polgári jogi tartalmú rendelkezései [...] hatályukat vesztik". Az indoklás a következő volt: „A Ptk. megalkotása szükségessé tette az egész magyar jogszabály anyag átvizsgálását. E munka során és a hatályon kívül helyezésekkel kapcsolatos előkészítésénél a különféle jogszabályokat nem lehetett egyenlő mértékkel mérni. A megítélés szempontjából ugyanis éles választóvonal hazánk felszabadulása. Míg a felsza­badulás előtti jogszabályok a burzsoázia diktatúrája idején keletkeztek s ezért kapitalista, sőt nem kis mértékben feudálkapitalista jellegűek, addig a felszaba­dulás utáni jogszabályok a demokratikus jogalkotás termékei, [...] A jogszabály­anyag ilyen kettéosztása szükségszerűen hatással volt a jogszabályrendezés elvi alapjainak meghatározására is: [...] a felszabadulás előtt alkotott jogszabályokat a jelenlegi gazdasági és társadalmi viszonyaink között már általában alkalmaz- hatatlannak kell tekinteni [,..]"61. így múlt ki a klasszikus csődtörvény dicstelenül, és került névtelenül egy jo­gi tömegsírba. Végső soron nem történt más, mint az, hogy beteljesedett az 1949- ben megfogalmazott prófécia, miszerint amilyen „mértékben épül a szocializ­mus, olyan mértékben csökken a válság veszélye és a fizetésképtelenségi jog szerepe".62 57 Pl. 560/1949. kormányrendelet. 58 Vadas-Weltner, 1949. 275. * Uo. 280. 60 Hegel, 1983.23. 61 Indokolás a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló törvényerejű rende­let tervezetéhez. Trhgy, 1950. 62 Vadas-Weltner, 1949.275 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom